Elektrotechnika I.

Az erősáramú ipari technikum II. osztálya számára

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Bajza Lajos: Elektrotechnika I. ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	143 oldal
Sorozatcím:	Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 25 640/1. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Ábrák száma: 94.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A villamosságtan az egyik legfontosabb fizikai tudományág. A mai fejlett technika teljesen elképzelhetetlen lenne villamosság nélkül. Természetesen a rohamos fejlődés ellenére sem szabad azt hinnünk, hogy az elektromosság egyik napról a másikra tett szert mai jelentőségére. Az a szerep, melyet napjainkban kapott, igen sok kutató- és alkotómunka eredménye.
Bevezetésképpen vázlatosan végigtekintjük az elektromosság fejlődésének nevezetesebb határköveit.
Feljegyzések bizonyítják, hogy időszámításunk kezdete előtt kb. 600 évvel már ismerték a természetes mágneseket és a dörzselektromos jelenséget. Ennek ellenére mintegy kétezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a jelenségek okait kutatni kezdjék.
A villamos jelenségek behatóbb tanulmányozása csak a XVII. század elején kezdődött el. A kezdeti kísérletek legfőképpen a dörzselektromossággal kapcsolatos jelenségekkel foglalkoztak. Ebben a korszakban a villamosságot valamilyen folyadéknak, fluidumnak képzelték el.
Csaknem újabb 200 esztendő telt el, míg az áramló elektromosság jelenségeit is behatóbban megvizsgálhatták. Az áramló villamosság jelenségeinek tanulmányozását az első mai értelemben vett áramforrás, az ún. galván-elem megalkotása tette lehetővé, az 1700-as évek végén. A villamos áram és a mágnesség közti kapcsolatot először 1820-ban Oersted (Örszted) dán fizikus mutatta ki, s ezzel új fejezet kezdődött a villamosság történetében. A fejlődés ettől az időponttól kezdve rohamossá vált. Rövid tíz év múlva Faraday (Feredé) angol tudós közzétette az indukcióra vonatkozó, s három évvel később az elektrolízisre vonatkozó felfedezéseit.
Újabb jelentős állomásnak tekinthető Maxwell (Mekszvel) angol tudós 1873-ban közzétett híres elmélete. Az ő nevéhez fűződik az elektromágneses tér elméletének kidolgozása. Vissza

Tartalom

1 Bevezetés 3
11 A villamosságtan fejlődése 3
12 Atomfizikai alapfogalmak 4
13 A villamos jelenségek atomfizikai magyarázata 7
14 A villamosságtan mértékrendszerei 8
15 Az MKS-rendszer 10
2 Egyenáramú áramkörök 14
21 Áramforrások 14
21.01 Az áramforrások fajtái 14
21.02 Az áramforrások jellemzői 14
21.03 A feszültség egysége 16
22 A villamos áram 17
22.01 Az áram fogalma 17
22.02 Az áram egysége 18
23 A villamos ellenállás 20
23.01 Az ellenállás fogalma 20
23.02 Az ellenállás egysége 21
23.03 Az ellenállás számítása 21
23.04 A vezetőképesség 23
23.05 Az ellenállás hőfok-függése 23
23.06 Vezeték- és ellenállás-anyagok 26
23.07 Az ellenállások gyakorlati kivitele 29
24 A villamos áramkör 30
24.01 Az áramkör felépítése 30
24.02 A termelő 31
24.03 A fogyasztó 31
24.04 A vezeték 32
25 Az egyszerű áramkör számítása 33
25.01 Ohm törvénye 33
25.02 Áram- és feszültségirányok a termelőben és fogyasztóban 35
25.03 A valóságos áramforrásról táplált áramkör 35
Az összetett áramkör számítása 38
26.01 Az összetett áramkör jellemzői 38
26.02 Kirchhoff törvényei 39
26.03 Az összetett áramkörök számítása Kirchhoff törvényeivel 45
26.04 Ellenállások kapcsolása 48
26.05 Ellenállások alkalmazása 58
26.06 Áramforrások kapcsolása 63
27 A villamos munka és teljesítmény 69
27.01 A villamos munka fogalma 69
27.02 A villamos munka egysége 70
27.03 A villamos munka számítása 70
27.04 Az áram hőhatása 72
27.05 A villamos teljesítmény 73
27.06 A % hatásfok 76
28 Villamos mennyiségek mérése 78
28.01 Árammérés 78
28.02 Feszültségmérés 81
28.03 Teljesítménymérés 83
28.04 Ellenállásmérés 86
29 Különleges áramforrások 90
29.01 A hőelem 90
29.02 A fényelem 94
29.03 A piezo-elektromos jelenség 95
3 Villamos áramlás folyadékokban 97
31 Az elektrolízis 97
32 Faraday elektrokémiai törvénye 100
33 Ohm törvénye elektrolitos vezetés esetén 103
34 Áz elektrolízis gyakorlati alkalmazása 105
35 A polarizáció 105
36 Primer elemek (galvánelemek) 107
36.01 Daniell elem 108
36.02 Leclanehé elem 110
36.03 Normál elem 111
37 Akkumulátorok (szekunder elemek) 112
37.01 Savas akkumulátorok 114
37.02 Savas akkumulátorok töltése 115
37.03 Savas akkumulátorok kezelése 117
37.04 Savas akkumulátorok tárolása 117
37.05 Lúgos akkumulátorok 118
37.06 Lúgos akkumulátorok töltése 119
37.07 Lúgos akkumulátorok kezelése 121
37.08 Lúgos akkumulátorok tárolása 121
4 Villamos áramlás gázokban 123
41 Áramvezetés légköri nyomású gázokban 123
41.01 A levegőben levő por ionozó hatása 124
41.02 Zuhatag-ionozás 124
41.03 Hőionozás 125
41.04 Fény- és röntgen-sugár ionozó hatása 125
41.05 Radioaktív anyagok ionozó hatása 125
41.06 Ütközési ionizáció 125
41.07 Szikrakisülés 127
42 Áramvezetés ritkított gázokban 127
42.01 Pozitív-fény, katódködfény 127
42.02 Katódsugárzás 128
42.03 Csősugarak 129
42.04 Röntgen-sugarak 130
42.05 Izzókatódos röntgen-cső 131
42.06 Elektroncsövek, vákuumcsövek 132
42.07 Gáztöltésű csövek 134
42.08 Tirátronok 135
43 A villamos ív 136
43.01 A villamos ív fizikája 136
43.02 A villamos ív jelleg-görbéi 137

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem