Népgazdasági szerkezet II.

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

Budapest

'Bajnógel József: Népgazdasági szerkezet II. ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	221 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk szerves folytatása a Népgazdaság szerkezete c. jegyzet első részének. Az ott tárgyalt fogalmakra és összefüggésekre építve, megkíséreljük bemutatni az egyes gazdasági ágak belső szerkezetét, főbb jellegzetességeit. Hangsúlyozni kell munkánk kísérleti jellegét, mert hiszen a jelenkori magyar gazdaság ilyen részletezett, ugyanakkor mégis átfogó tárgyalására - ugyanazon kurzus során - még nem került sor, bár kétségtelen, hogy korábbi gazdaságtörténeti és gazdaságföldrajzi stúdiumokból a népgazdasági ágak strukturális vonatkozásának néhány aspektusát a hallgatóság már ismeri. Kötetünkben emiatt a történetiség és térbeliség dimenziói nem hangsúlyosak, csupán ott és annyiban, amennyiben az adott ágazat szerkezetének sajátos problematikája ezt megkívánja.
A jegyzet anyagának elkészítése számos (6) tanszék együttműködését igényelte, ami meglehetősen szokatlan és nehéz feladat elé állította a résztvevőket. Az ilyen típusú team-munkában nincs számottevő tapasztalat egyetemünkön, ezért nyilvánvaló, hogy kötetünk egyes fejezetei között egyenetlenségek, hangsúlybeli különbségek előfordulnak. Meg kell jegyezni persze azt, hogy az eltérő közelítést, az eltérő hangsúlyokat sok esetben az egyes ágak belső sajátosságai követelik meg, így teljesen kikerülni ezeket nem lehet. Ezt tudva is, látjuk, hogy a jegyzetben interpretált anyag „kiérleletlen", nem esett még át az oktatás próbáján. Feltett szándékunk, hogy az első év tapasztalatai alapján kötetünket átdolgozzuk, „jobbá" tegyük. Kérjük ezért az olvasót - hallgatót, oktatót egyaránt - mondjon szigorú véleményt munkánkról, az oktatás hatásfokának növelése érdekében!
A jegyzet elkészítésének legnagyobb nehézségét azonban mégsem a szokatlanság, a tanszékek közti koordináció hiányosságai jelentették, hanem az, hogy rendszerváltás küszöbén állunk. Mindaz, ami hosszú évtizedekig meghatározó volt, a jövőben már érvényét veszti. Azok a struktúrák, amelyek eddig determinálták a gazdaságot, széthullófélben vannak, de az újak a legjobb esetben is még csak a fejünkben élnek, a valóságban nem léteznek. Körvonalak persze felvázolhatok, de nem árt az óvatosság, mivel a centralizált tervgazdaságból a piacgazdaságba való átlépés a történelemben az eddigiekben egyedi jelenség. Példaként megjegyezzük, hogy célszerűbb lett volna a kereskedelmet integrált felfogásban tárgyalni, mivel a modern piacgazdaság viszonyai között a kül- és belkereskedelem nem válik el élesen egymástól, bár a tevékenységek és funkciók szerinti rangsorolás mindig jellemző. Valószínűsíthető, hogy az importliberalizálás megvalósítása, majd a konvertibilitás különböző lépcsői során hazánkban is fokozatosan kialakul a jelenlegi kereskedelmi formák integrációja.
Lehetséges, hogy a rendszerváltás hosszú időt vesz igénybe - ez a valószínű -, s ezért gyökeresen eltérő jellegű struktúrák hosszú együttélésérc kell számítanunk. De az is lehet, hogy az átmenet hamar végbemegy. Ez a probléma különösen az egyes gazdasági ágak változó belső struktúrájának empirikus megragadását gátolja, hiszen a folyamatok statisztikai regisztrációjára csak utólag van mód, nem beszélve arról, hogy a kialakuló új struktúrák megfigyelésére a statisztikai apparátus esetleg még nincs is felkészülve. Különösen fontossá vált ezért a nemzetközi struktúraváltási irányok, alternatívák felvillantása és összehasonlítása, már amennyiben és amilyen időszakra a terjedelmi és a jegyzet első részében bemutatott összehasonlíthatósági korlátok - és magának a kurzusnak a hossza - ezt lehetővé teszi. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
I. IPAR 9
1. Az ipar értelmezése 11
2. A magyar ipar ágazati szerkezete 13
2.1. Az ipar statisztikai számbavétele 13
2.2. Az ipari ágazatok differenciálódása 14
2.3. A magyar ipar kivitelének ágazati szerkezete a világgazdasági
átstruktúrálódás tükrében 20
2.4. Az ipar ágazati szerkezetének változásai 22
3. A népgazdaság energiafelhasználása, energiaigényessége 25
3.1. Az energiaigényesség alakulása nemzetközi összehasonlításban 25
3.2. Az energiafelhasználás, energiaigényesség távlati tendenciái hazánkban 32
4. Vállalatnagyság és tulajdon az iparban 40
4.1. Tulajdonformák az iparban 40
4.2. Az iparvállalatok méretstruktúrája 41
4.3. Szerkezetváltás és redisztribúció 45
5. Építőipar 50
II. MEZŐGAZDASÁG 57
1. A mezőgazdaság helye és szerepe a népgazdaságban 59
1.1. Élelmiszergazdaság és mezőgazdaság. Az élelmiszergazdaság fő funkciói 59
1.2. A mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és részesedése a fő erőforrásokból 62
2. A mezőgazdaság termelési szerkezete és vertikális kapcsolatai 66
2.1. A termelési szerkezet és annak változása 66
2.2. A mezőgazdasági alaptevékenység belső struktúrája 67
3. A mezőgazdaság szervezeti rendszere és a főbb vállalati típusok 69
3.1. A jelenlegi szervezeti rendszer kialakulása 69
3.2. A vállalati típusok fő jellemzői 71
3.3. A mezőgazdaság piaci viszonyai 73
III. SZOLGÁLTATÁSOK 77
1. A szolgáltatások helye, szerepe, jelentősége a népgazdaság szerkezetében 79
1.1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása, osztályozása 79
1.2. A szolgáltatások nemzetközi és hazai fejlődése, fejlettsége 83
2. A szolgáltatások gazdasági jellemzői, fejlődésük Magyarországon 86
3. A fogyasztási szolgáltatások szerepe és jellemzői 93
IV. KERESKEDELEM 103
1. A belkereskedelem helyzete, feladatai és szerkezete 105
1.1. A belkereskedelem főbb sajátosságai 106
1.2. A belkereskedelem szerkezete 109
2. A külkereskedelem helyzete, feladatai és szerkezete 114
2.1. A külkereskedelem főbb sajátosságai 114
2.2. A külkereskedelem szerepe 116
2.3. A külkereskedelem szerkezete 120
3. Az idegenforgalom helyzete és feladatai 134
3.1. Az idegenforgalom értelmezése 134
3.2. Az idegenforgalom gazdasági szerepe 137
V. KÖZLEKEDÉS 141
1. A közlekedés értelmezése és összefüggései a társadalmi-gazdasági fejlettséggel 143
2. A közlekedés sajátosságai, jellege, osztályozása 148
3. A közlekedés belső ágazati szerkezete 152
4. A közlekedés vállalati struktúrája és piaci viszonyai 158
VI. VÍZGAZDÁLKODÁS 165
1. A vízgazdálkodás értelmezése és szerepe a népgazdaságban 157
2. A vízgazdálkodás sajátosságai 171
3. A vízgazdálkodás szerkezete 175
VII. A HATÉKONYSÁG EGYES KÉRDÉSEI 179
1. A hatékonyság általános értelmezése 181
2. A hatékonyság mérésének problémái 185
3. A hatékonyság mérésére javasolt főbb mutatók 190
4. Néhány ágazati hatékonysági mutató értékelése 197
MELLÉKLET 209