1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban

Szerző
Szerkesztő
Debrecen
Kiadó: Kossuth Lajos Tudományegyetem
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 75 oldal
Sorozatcím: Nevelés, Művelődés - Acta Paedagogica Debrecina
Kötetszám: 49
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Német és orosz nyelvű összefoglalóval. Megjelent 700 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Reformkori pedagógiai kultúránk históriájának egyik legellentmondásosabb problématörténeti vetülete a nemzeti nevelés eszméje, Nemcsak társadalompedagógiai vonatkozásban, hanem az intézményes... Tovább

Előszó

Reformkori pedagógiai kultúránk históriájának egyik legellentmondásosabb problématörténeti vetülete a nemzeti nevelés eszméje, Nemcsak társadalompedagógiai vonatkozásban, hanem az intézményes nevelés területén is. Ellentmondásosságát több tényező befolyásolja. Mielőtt azonban rámutatnánk a korabeli nemzeti nevelés alakulását közvetlenül befolyásoló specifikus ellentmondásokra, utalnunk kell azokra az általános érvényű ellentétekre, melyek a pedagógiai kultúra fejlődését ugyancsak közvetve érintették, de egyetemes jellegük folytán kihatással voltak a korabeli nevelésügy, iskolakultúra minden területére. Olyan alapvető ellentmondások ezek, amelyek történeti fejlődésünkre a reformkor előtt és után egyaránt hatottak, de hatásuk foka, érvényük mélysége bizonyos eltéréseket mutat a különböző korokban.
A reformkornak, mint a magyar feudalizmus történetének mindvégig egyik legáltalánosabb ellentmondása: a magyar uralkodó osztály és a parasztság, a földbirtokos arisztokrácia és a jobbágyság közötti ellentét, mely alapvetően a feudális kizsákmányolásból fakad, és amely meghatározza ennek a korszaknak is az osztályviszonyait. Mivel azonban a magyar feudalizmus a reformkorban egyre mélyülő válságba jut, a magyar arisztokrácia egyes rétegei, főleg a kis és középnemesi, továbbá az értelmiségi pályára szorult, valamint a földjüket vesztett rétegek, néhány haladó gondolkodású főúrral, kezdik felismerni, hogy az elnyomatás korábbi formáit az uralkodó osztály nem tarthatja fenn sokáig. „De a nemesség zömét nem árutermelő birtokosok, hanem egy-két jobbágyot bíró kisnemesek, saját telküket művelő kuriálisok és jobbágy telken élő bocskorosok - az ún. «bunkokrácia» alkották. A két utóbbi életformája - adómentessége és szavazati joga ellenére - nemigen különbözött a parasztétól. A földesúri terjeszkedés csak úgy sújtotta és lökte a szegénység felé a kisnemesség jelentős csoportjait, mint a jobbágyság nagy rétegeit." Vissza

Tartalom

I. Bevezetés 3
II. Országos és megyei reformmozgalmak a nemzeti nevelésügy érdekében 10
1. A nemzeti nevelésügy jelentkezésének időszaka 11
2. A nemzeti nevelésügy kibontakozásának kora 16
3. A nemzeti nevelésügy radikalizálódásának korszaka 22
III. Reformtervezetek a nemzeti nevelésügyért 33
1. Az Opinio látszatmegoldásai 34
2. A Mednyánszky-féle reformtanterv 37
3. Bezerédy-féle 1843. évi népiskolai törvényjavaslat 40
4. Eötvös József népoktatási törvényjavaslata 46
IV. Pályázati reformtantervek a nemzeti nevelésügy realizálása érdekében 49
1. Hetényi János pályafelelete 51
2. Vajda Péter pályázati terve 58
3. Péterfy Albert és Szabó György terve 63
V. Jegyzetek 70

Bajkó Mátyás

Bajkó Mátyás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bajkó Mátyás könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban

A borító foltos.

Állapot:
940 ,-Ft
8 pont kapható
Kosárba