Bajcsy-Zsilinszky Endre kulturpolitikája

Előszó

Részlet a könyvből:

1944 december 3-án találkoztam vele először. Kavargó érzések jártak át engem és bűntársaimat, akik között ott volt bátyám, dr. Koczkás Ferenc, aki a Mávag megmentését szervezte meg, Markos György ujságíró, aki a városházi szervezést és a Mávag-szervezkedést irányította a kommunista párt megbizásából, dr. Novák Károly, aki a kultuszminisztériumi ellenállási mozgalmat irányította és a mi szervezkedésünket akarta a katonai vonalba bekapcsolni, Berentés Antal, aki a városházi ellenállásban vett tevékenyen részt, Kussinszky Endre, aki Horváth Árpád bujtatása miatt került közénk. Hatan együtt kerültünk át ezen a napon a margitköruti katonai fogház "Nemzeti számonkérő különítményének" csendőrpribékjeitől - a harmadik emeletről - a hivatalos fogházba - az első emeletre. Nagy megkönnyebbülés: a pofozás, botozás, villanyozás, mindenféle egyéb testi fenyítés most végetért; de nagy a bizonytalanság is: mit hoz az ügyészi kihallgatás és a bírói tárgyalás? Ebben a zavaros hangulatban álltunk hatan a fogház hideg, kőkockás folyosóján körülbelül 6 óra hosszáig arccal falnak fordítva, fegyveres őr kíséretében. Vártuk az alakiságokat, melyek "szükségesek voltak" ahhoz, hogy ezt a kétemeletes útat lefelé megtehessük. Bizony az adminisztráció kerekei itt a fogházban is lassan forognak. (Később saját magunkon tapasztaltuk, hogy ennek is van jó oldala, mert ennek a lassúságnak köszönhetjük, hogy ügyünket nem tárgyalta a bíróság és így ez a lassúság volt életünk megmentője is.) Vissza