Baja

Előszó

Vadregényes vízivilággal körülvett, napsütötte várost, szorgalmas, hagyományaira büszke és jövőjéért lelkesen munkálkodó népet mutatunk be képeskönyvünk második kiadásában. Évezredek óta lakott ez a táj. A kőkor embereit is vonzották a Duna bal partján zöldellő gazdag legelők, az ágakra szakadt folyamot kísérő, rejtő erdők. Itt harcoltak, barátkoztak a szarmata és római-kelta népek. A közeli vaskúti és madarasi halomsírok a hun birodalomra emlékeztetnek. Bőséges leletkincs utal a hajdani avar településre. Velük kapcsolatos Franca-villa, a város legrégibb neve. A frankok végvárral védekeztek meg-megújuló támadásaik ellen. (Mai nevét valószínűleg a XIII. század elején felbukkanó Bajai birtokos családtól kapta.) A XV. századtól sűrűn fordul elő Baja az okmányokban. Pecsétes írás tanúsítja - például -, hogy a környék ősrengetegeiben szívesen vadászó Mátyás király 1472-ben a Czobor családnak adományozta a bajai uradalmat. Majdnem teljesen elpusztult a Dózsa György fellépését követő parasztháborúban. A megmaradtak alig ocsúdtak, alig szelídítették vissza az elvadult földeket, amikor újra jajos, siralmas idők következtek. A török! Erre vonultak hadaik. A mai főtéren épített erősségüket Evlia Cselebi is leírta: ,,. . . Vára a Duna partján erős vár, nagy kikötővel... A belső várban 50 deszkaházon és 15 bolton kívül más építészeti munka nincs. A kapun kívül húzódó tömésfal kerítésű palánk, a külvárosban 300 alacsonyabb-magasabb, deszkatetejű, csinos, erős ház van. Van egy mecsetje, egy kolostora, egy medreszeje, egy elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője, 150 boltja . . A hódítók elpusztították a színmagyar lakosság zömét. Helyükbe németek és rácok települtek, a XVII. és XVIII. században kialakult a máig jellemző etnikai összetétel. 1696. december 24-én Lipót császár szabadalmazott kamarai mezővárossá nyilvánította Baját, e napra emlékeztet Ádám és Éva alakja a címeren. A törökök elűzését követő békés évtizedekben nagyobbodott, vagyonosodott a város, elsősorban a céhes ipar révén. A kuruc háborúk során ismét pusztult Baja. Minden korábbinál lendületesebb építés kezdődött a XVIII. század közepén. Kialakult a sokáig jellemző barokk városkép. Felavatták a barokk katolikus és a görög-keleti templomot, formálódott a főtér. 1788-ban Korabinszky János ,,kis Pestnek" nevezi! Szegedét is fölülmúlja gabonaforgalma. A búzakereskedelem jelentőségét az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna tovább növelte. Kevesebb szerencséje volt a vasúttal. Csak szárnyvonalat kapott a város. Vissza