Összehasonlító állatszervezettani előadások 2.

Tartalom

ELŐSZÓ 3
TARTALOMJEGYZÉK 5
AZ IDEGSZÖVET 9
A neuron általános szerveződése 9
Neurocitológia 9
A neuronok morfológiája 10
Axonális transzport 11
A neuronális jeltovábbítás elektrofiziológiája 11
A szinapszis 12
A kémiai szinapszis szerkezete 12
A szinapszisok funkciója 12
A depolarizáció 13
A hiperpolarizáció 13
A sejtek megváltozott érzékenysége 13
A mielinizáció 14
Az idegszövet működési egysége a reflexív 15
A GERINCES ÁLLATOK IDEGRENDSZERÉNEK SZERVEZŐDÉSE 23
A gerincvelő 23
A gerincvelői pályák 24
A gerincvelői idegek szerveződése 24
Az agyvelő általános jellemzése 25
A kisagykéreg szerveződése 25
Az agytörzs és a köztiagy szerveződése 26
A neokortex szerveződése 26
AZ IDEGRENDSZER TÖRZS- ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE 33
A dorzo-ventrális inverzió (Étienne Geoffroy Saint Hilaire) 34
Az agykamrák alakulása a gerinces állatokban 54
A neuronális indukció, az idegrendszer mintázatának kialakulása 38
Milyen korai szignalizációs események indítják el az idegrendszer fejlődését? 38
A sejtdifferenciálódásért felelős indukciós jelek 39
A Spemann-Mangold kísértet 39
A velőcső dorzo-ventrális mintázatának kialakításában szerepet játszó jelmolekulák 41
A ventrális velőcső mintázatának kialakítása 41
Hogy működik a SHH rendszer? 41
Hogyan történik a neuronok meghatározása a rosztro kaudális tengely mentén? 42
A Hox gének szerepe az utóagy szegmentációjában 42
A középagy mintázatának kialakulását szabályozó molekuláris jelek a középagy-utóagy határán kialakuló neurális organizáló központból jönnek 43
A fejlődő előagy is tagolt rosztro-kaudális irányban 43
Különböző sejtvándorlási törvényszerűségek az idegrendszer fejlődése során 44
A gerincvelő és a nyúltvelő szerveződése 44
A cerebellum szerveződése
A cerebrum szerveződése 45
A dúclécsejtek vándorlása 45
A SZOMATOMOTOROS RENDSZER SZERVEZŐDÉSE A GERINCES ÁLLATOK IDEGRENDSZERÉBEN 55
A gerincvelő 56
Az agytörzs 56
A szomatomotoros működés agykérgi szabályozása 57
Bazális ganglionok 57
A cerebellum szerepe a szomatomotoros szerveződésben 59
AZ AUTONÓM IDEGRENDSZER 67
Az autonóm reflexek 67
A kardiovaszkuláris reflex 68
Az okuláris reflexek 68
A mirigyreflexek 69
A gasztrointesztinális reflexek 69
Az urogenitális reflexek 69
A hipotalamusz szerepe az autonóm idegrendszer, az endokrin rendszer és a viselkedés koordinációjában 70
A hipotalamikus magcsoportok 71
A hipotalamusz szerepe az endokrin szabályozásban 71
A SZENZOROS RENDSZEREK SZERVEZŐDÉSE 75
Alapelvek 75
NEUROENDOKRIN SZABÁLYOZÁS AZ ÁLLATVILÁGBAN 85
Szinaptikus, endokrin, parakrin és autokrin szekréció 85
A hipotalamo-hipofizeális rendszer anatómiája 86
Az oxitocin és a vazopresszin/ antidiuretikus hormon (ADH) 90
A tobozmirigy (corpus pineale /epiphysis) 91
A mellékvese (gl. suprarenalis) 91
A mellékvese szerepe a stresszválasz kialakításában 93
A só- és vízháztartás hormonális szabályozása 93
A renin-angiotenzin rendszer 93
Pitvari vagy atriális nátriuretikus peptid 93
A pajzsmirigy (gl. thyreoidea) 94
A mellékpajzsmirigy (gl. panthyrotdea) 95
A hasnyálmirigy (pancreas) Langerhans-féle szigetei 95
A növekedés hormonális szabályozása 96
A gonádok: a here és a petefészek endokrin funkciói 97
A here endokrin funkciója 97
A petefészek endokrin működése 99
As ösztrogének szintézise 99
Az ösztrogének hatása 100
A progeszteron szintézise 100
A placenta endokrin funkciója 100
Az emlőmirigy működésének endokrin szabályozása 101
A bélcsatorna diffúz neuroendokrin rendszere 101
Felhasznált irodalom 115

Témakörök