Előszó
Valaha a reneszánsz mesterek is egy műhelyben alkottak. Donatello és Brunelleschi ihlette egymást a plasztikai kifejezésért vívott győztes küzdelemben, és az impresszionisták, a nagybányai, gödöllői, vásárhelyi, szentendrei alkotók, a Nyolcak is családias érzülettel érték el az árnyalatokban bővelkedő csoportszépséget.
Most hatvanöt festő, szobrász, kerámikus, tűzzománcos, grafikus indul hosszú útra. Előre, magasra. A bagatell francia szó, csekélységet, apró, jelentéktelen dolgot jelöl. A szerény elnevezés arra utal, hogy az indulás pillanatában hiányzik az alapítókból a dölyf, mindannyian szigorú és kemény önismeretre törekednek. Előttünk a példa az, hogy a magból lehet erdő, hiszen Beethoven zenei bagatelljei: remekművek. Akik szándékkal és művekkel szövetkeznek, különböző szellemi égtájakról érkeztek, más-más sorssal, lelki, formai erőnléttel, Budapestről, vidékről, van, aki most indul a pályán, még többen akadnak olyanok, akik már elhagyták a festői, szobrászi küzdelem egy-egy állomását, akik mindezt hazai és külföldi kiállításaikkal is igazolták. A BAGATELL nem liliputiak népe, minden bizonnyal egyikük, másikuk a jövő Guliverje lehet műfajukban erőfeszítésük és tehetségük révén. Tisztelettel igényeljük ezt az elszántságot, a rilkei "legnagyobbá tenni vágyát", és babitsi "soha meg nem elégedést", a szorgor munkával építhető fokozandó minőséget, azt, hogy a BAGATELL minden tagja érjen el önnön lehetőségeinek ZENITJÉRE, mert ez a tetőpont gyarapíthatja csak emberségünk, csak ezzel a megfontolt, lázas tempóval nyithatjuk a holnap kapuját, ezzel válhat a képi felismerés, a kristálytiszta forma maradandó és használható üzenetté. A BAGATELL felvonta vitorláit, csöndes a tenger vagy háborog, - jó hajózást Barátaim!
Losonci Miklós
Vissza