Bagamér közelmúltjából

Fülszöveg

1943. november 26-án születtem Bagamérban. Általános iskolába itt jártam. Apám, Ruszoly János (1892-1965) Amerikát járt jó gazdaként öreg korára kényszerült a tsz-be, ahol előbb mint családtag, majd két esztendeig - Debrecen-Pallagon végzett mezőgazdasági technikusi minőségben - brigádvezetőként magam is dolgoztam (1968-1969).
A bagaméri tanácsnál az időközben megszerzett államigazgatási főiskolai szakoklevéllel (1978) két évtizedig álltam alkalmazásban: voltam adóügyi (1970-1972) és igazgatási előadó (1973-1974), majd adóügyi (1975-1985) és pénzügyi csoportvezető (1986), szakigazgatási vezetőhelyettes (1987), Gamesz-vezető (1988-1989), Álmosdon kirendeltségvezető (1989-1990). 1991. január 1-jétől az Álmosd Községi Polgármesteri Hivatal főelőadója lettem.
Az első új önkormányzati ciklusban Bagamér nagyközség képviselő-testületének tagja voltam (1990-1994). 1994. december 11-től 2002. október 20-ig: két cikluson át Bagamér független polgármesterként munkálkodtam. Időmben nagyon... Tovább

Fülszöveg

1943. november 26-án születtem Bagamérban. Általános iskolába itt jártam. Apám, Ruszoly János (1892-1965) Amerikát járt jó gazdaként öreg korára kényszerült a tsz-be, ahol előbb mint családtag, majd két esztendeig - Debrecen-Pallagon végzett mezőgazdasági technikusi minőségben - brigádvezetőként magam is dolgoztam (1968-1969).
A bagaméri tanácsnál az időközben megszerzett államigazgatási főiskolai szakoklevéllel (1978) két évtizedig álltam alkalmazásban: voltam adóügyi (1970-1972) és igazgatási előadó (1973-1974), majd adóügyi (1975-1985) és pénzügyi csoportvezető (1986), szakigazgatási vezetőhelyettes (1987), Gamesz-vezető (1988-1989), Álmosdon kirendeltségvezető (1989-1990). 1991. január 1-jétől az Álmosd Községi Polgármesteri Hivatal főelőadója lettem.
Az első új önkormányzati ciklusban Bagamér nagyközség képviselő-testületének tagja voltam (1990-1994). 1994. december 11-től 2002. október 20-ig: két cikluson át Bagamér független polgármesterként munkálkodtam. Időmben nagyon szerény költségvetési és pályázati lehetőségek közepette elkészült az útalap az Árpád, a Kölcsey és a József Attila utcákban; megtörtént a fogászati kezelőegység részbeni kifizetése; állami támogatással: elkészült a faluközpont út- és közvilágítás korszerűsítése; a gyermekjóléti szolgálat és irattár elhelyezését szolgáló épület, jelentős fejlesztések voltak az iskolában, megépült a bitumenes kézilabdapálya; falumúzeum s II. világháborús emlékmű létesült. 1996. augusztus 11. óta ápolunk testvérközségi kapcsolatot Ersemjénnel, szoros együttműködésben Balazsi József polgármesterrel.
Társadalmi munkásként is igyekeztem tenni Bagamér községért (Dicsőség könyv, 1961, 1963), különösen a tűzoltó (1959-től) és a sportegyesületben (1973-tól). Elismeréseim fölsőbb szervektől tűzoltó- és sportegyesületi munkámért: Kiváló Társadalmi Munkás (1979), Kiváló Társadalmi Munkáért (1981, 1987), Kiváló Sportmunkáért (1983), Kiváló Szervező Munkáért (1989). A tanácsi törzsgárda tagja lettem 1980-ban, 1985-ben pedig A Tanács Kiváló Dolgozója elismerést kaptam meg. 2003-ban elnyertem a Bagamér közsszolgálatáért kitüntetést. Helytörténeti munkám eredménye: e könyv.
Alapítástól: 1998-99-től elnöke vagyok a Bagaméri Körnek, ügyvezetője vagyok A Bagaméri Tájházért Közalapítvány kuratóriumának. Múzeumunkat két kezem munkájával is tovább építem!
Bő három évtizedes közszolgálatom - benne a nyolc évi polgármesterségem - alatt s azon is túl ennyit tettem a falumért. S mivel szüneteltetett álmosdi állásomat egy rendelet téves értelmezése folytán, a bonyodalmakat elkerülendő önként feladtam, 2003. november 26-án regisztrált munkanélküliként kellett nyugdíjba mennem!
Száztíz évvel ezelőtti elöljáróinkkal vallom: „[ ] pártok keletkeznek, pártok múlnak; hazánknak, községünknek azonban csak fejlődni, csak haladni, csak erősbülni szabad!" (Emléklap, 1896.)
Ruszoly Barnabás Vissza