Bádogemberek

Fülszöveg

A William Morris Automatikai Kutatóintézetben lázas munkával igyekeznek számítógépesíteni mindent, ami ostoba, pazarló kézimunkának minősül, úgy mint a sportot, a divatot, az újságírást és még sok egyebet. Felmerül az az ötlet is, hogy a további program során számítógépesíteni lehetne például a porrnográf regények, valamint a szexuális tanácsadó kézikönyvek írását, sőt, idővel a vallási szertartásokat is. A buzgó munkába azonban külső tényezők avatkoznak be: felépül a pazar kísérletekre alkalmas új etikai épület, s egy szép napon kiderül, hogy maga a királynő fogja felavatni! Az intézet őrjöngve készül a Nagy Alkalomra: a fogadás előkészítsére bizottságok és albizottságok alakulnak, dúl a belső harc, a "fesztelen" fogadás tiszteletére arany szalagvágó ollót és példátlan méretű büfét rendelnek, pálmákat és műpázsitot plántálnak a betonba, befalazzák a férfivécéket, és már (f)esztelen intézkedéseked foganatosítanak. Hogy azután nem minden sikerül a tervek szerint, azon talán csak a "bádogemberek" - az intézet elvakult és elvadult komputerszakértői csodálkoznak...
Michael Frayn (sz. 1933) angol újságíró, regény- és színdarabíró. A sznobságot és a túlkomputeresítést egyaránt megcélzó szatírája pazarul ontja a mulatságosnál mulatságosabb ötleteket: megkapja a magáét a kémelhárító tevékenységen iskolázott igazgatóhelyettes, az intézet zavartalan munkálkodásának éber őre csakúgy, mint a mindenáron szenzációt találó, valójában semmitmondó bulvársajtó - vagy akár a modern regényirodalom. Vissza