Előszó
Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, "hol észlelheti az ember a Teremtő Isten...
Tovább
Előszó
Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, "hol észlelheti az ember a Teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását... ?"
Azt hiszem a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: "a Természetben." Korunk sokattudó embere ezt így folytatja: "A Természet a makro - és a mikrokozmoszból áll." Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az össze függést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség - a Természet - szerves tagja, alkotó eleme.
Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében cs hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a "kozmosz világában" keresendő. Ezt a "keresést" nevezi a szakirodalom "kozmikus világszemléletnek."
Mint majd olvassuk - a "kozmikus világszemlélettel látók" önmagukat Isten gyermekeinek vallják és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle "közvetítőt."
A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az "egyházi világszemléletet", vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő - aki nem a "kozmosz szerves tagjának", hanem egyháza tagjának vallja magát, úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletűek az összes judai-keresztény egyházak, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az isten-gyermek és az Isten-Atya között állnak. A "gyermek" tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a "közvetítő" mond.
Vissza