Kastélyok, kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében

Előszó

A kastély- és kúriaépítésekkel magukból az épületekből kiindulva kezdtem foglalkozni. Érdekelt, vajon mit lehet kihámozni, milyen eredményekre lehet jutni az építmények műszaki jellegű vizsgálataiból nemcsak a kastélyok és kúriák műszaki kivitelezésére, építészeti megoldásaira vonatkozóan, hanem az egész tevékenységet illetően is. Vajon mit árulhatnak el az épületek az építtetőkről, az építési időszakokról, az építkezések gazdasági és társadalmi hátteréről, a kastély- és kúriaépítések indítóokairól, mennyiben igazolják a puszta tények, a számszerű adatok a művészeti, építészeti irodalom eddigi megállapításait és feltételezéseit?
A kutatások meglepő eredményekhez vezettek!
Kiderült például, hogy sokszorosan több kastély és kúria állott az általam vizsgált Pest, Heves és Nógrád megyében 1700 és 1850 között, mint amennyiről a szakirodalom eddig tudott. Ám az építési tevékenység mégsem volt olyan nagyszabású, mint amilyennek egyes művészeti írók feltételezik. Merő túlzás az országot behálózó kastélygyűrűről beszélni, különösen a XVIII. század első felében! A kastély- és kúriaépítések ugyanis a török kiűzése után még jó néhány évtizedig nagyon lassan indultak meg, Nógrád megyében majdnem csak a XVIII. század második felében. Viszont az a jelenség is tapasztatlható, hogy már a XVIII. század első évtizedeiben, tehát a gazdasági élet általános fellendülése előtt tudtak egyes - nem is nagy, hanem kisebb birtokosok jelentős tartalék tőkét felhalmozni meguknak, amelyből építkezésekre is futotta. Ugyanakkor megdőlt az a megállapítás, hogy a háborús konjunktúrák, a gabona jó eladási lehetőségei idején rohamosan megnőtt volna az építkezések száma. Éppen ellenkezőleg az derült ki, hogy a dekonjunktúrák éveiben, az inflációkat követő devalvációk után ugrott meg a kastély- és kúriaépítési tevékenység. A devalvációk tehát korántsem döntöték végső nyomorba a magyar nemesség egészét, de még nagyobb részét sem... Vissza