Endrédy Vendel a ciszterci pedagógus és mártírsorsú zirci apát

Fülszöveg

Endrédy Vendel zirci apát
A Sopron megyei Fertőendréden született 1895. január 19-én, ötgyermekes földműves család gyermekeként, 1919. december 28-án szentelték pappá. Tanári diplomájának megszerzése után egészen apáttá választásáig, 1939. március 18-ig a rend budapesti Szent Imre Gimnáziumának matematika-fizika tanára, végül igazgatója.
Rendkívüli elméleti tudását lenyűgöző gyakorlati érzékkel tudta hasznosítani. Első ízben a budai Szent Imre Gimnázium építésekor adta ennek ékes bizonyságát, amikor a tervező és kivitelező mérnökkel konzseniális szakmai tudását felmutatva vett részt a maga korában valóban kiemelkedő építészeti alkotásban. Mindezek a kiválóságai azonban eltörpülnek pedagógiai tudása és gyakorlati nevelői rátermettsége, de főként a volt tanítványai szívében ma is élő, az egészséges humort sohasem nélkülöző, de lényegében halálosan komoly követelményeket állító, érett emberré formáló tanári igényessége mögött.
Mélységes hitű szerzetesi lélek volt. De tanórákon... Tovább

Fülszöveg

Endrédy Vendel zirci apát
A Sopron megyei Fertőendréden született 1895. január 19-én, ötgyermekes földműves család gyermekeként, 1919. december 28-án szentelték pappá. Tanári diplomájának megszerzése után egészen apáttá választásáig, 1939. március 18-ig a rend budapesti Szent Imre Gimnáziumának matematika-fizika tanára, végül igazgatója.
Rendkívüli elméleti tudását lenyűgöző gyakorlati érzékkel tudta hasznosítani. Első ízben a budai Szent Imre Gimnázium építésekor adta ennek ékes bizonyságát, amikor a tervező és kivitelező mérnökkel konzseniális szakmai tudását felmutatva vett részt a maga korában valóban kiemelkedő építészeti alkotásban. Mindezek a kiválóságai azonban eltörpülnek pedagógiai tudása és gyakorlati nevelői rátermettsége, de főként a volt tanítványai szívében ma is élő, az egészséges humort sohasem nélkülöző, de lényegében halálosan komoly követelményeket állító, érett emberré formáló tanári igényessége mögött.
Mélységes hitű szerzetesi lélek volt. De tanórákon sohasem „jámborkodott". Ma is fülembe cseng egy-egy mutatós kísérlete után a hatalmas termetű ember gyermeki örömét felragyogtató szava: „Látjátok, az anyag tudja a fizikát és teljesíti a beléírt örök törvényeket." Majd kis szünet után hozzátette, halkabban: „Nem úgy, mint egyes értelmes lények." Közben jelentőségteljesen nézett ránk.
Ismeretes, hogy a szerzetesek szétszóratása után 1950. október 29-én a nyílt utcáról rabolta el őt az ÁVO. Koholt vádak alapján 14 évre ítélték. Megszégyenítő kínzások közepette többször verték félholtra 1956 végén rövid időre kiszabadul. Majd újból börtön 1957 augusztusában „szabadul", kijelölt kényszer-tartózkodási helye a pannonhalmi Öreg Szerzetesek Otthona. Itt él 1981. december 29-ig. szent halála napjáig.
.Visszapillantás" című legutolsó feljegyzésében írta: „Az első. amit megállapítok az, hogy nem adnám oda a hatévi börtönélet szenvedéseit semmi földi kincsért. Valami óriási értéktöbbletet kaptam. Kijártam a legmagasabb „főiskolát", kezemben a diplomája, s rajta a pecsét: több emberség Ezért nem tudok én haragudni senkire megbántóim, kínzóim közül."
Dr. Kerekes Károly O.Cist. ny. zirci apát Vissza