Aranykormítoszok és visszatérés

Fülszöveg

Az Aranykor üzenetét tartja kézben a kedves olvasó. A kötet válogatott tanulmányokat fog csokorba az összehasonlító vallástudomány köréből. Hajdanán az emberiség a mindenség egységes ismeretét birtokolta, mára azonban atomizálttá vált a világ. Információs korban élünk, nem pedig a bölcsesség korában. Az ember ismeretanyaga hihetetlen tempóban gyarapszik, de ezzel párhuzamosan belső kiüresedése is félelmetes mérvű. Márpedig a bölcsesség nem az információk sokasága, hanem a lényeg ismerete. Erre a lényegre, a mi egyetemes szellemi örökségünkre vet világosságot ez a kötet. Mintha létezne egy végső bölcsesség, utolsó titok, amit minden idők és minden népek bölcsei birtokolnak és továbbadnak. Ez a kultúrák fölötti kultúra, a vallások fölötti vallás, ami a sokrétűség és változatosság mellett is egységes, és teljes képet ad a mindenségről. Márpedig az életben az eligazodáshoz segítségre van szükség. Hajdanán ezt a vezérlő szerepet a rítus, a hagyomány és a hit adta, ma a természettudomány, a pszichológia és a kényelem filozófiája tölti be. Az empirikus-kísérleti tudományos világnézet néhány évszázados múltra tekint vissza, ezzel szemben a hagyományos világkép évezredekben méri idejét. A pszichológia röpke ideje próbálkozik az emberi psziché vizsgálatával, a jóga vagy a világvallások pedig évezredek óta gyógyítják az ember lelki sebeit.
A komfort fokozódása nem feltétlenül jelent szellemi haladást is. A modern élet zsákutcáit mindannyian ismerjük. Az emberiség közös szellemi kincseinek megismerése azonban rámutat arra a lehetséges szellemi alternatívára, amely visszaadhatja az ember belső nyugalmát egy zilált világban. Ekkor a világ bezárul kifelé és kinyílik befelé - azaz kiszűrhetővé válik a külső zaklatottság, és feltérképezhető a mindenkiben ott rejlő harmónia, a belső világok szépsége.
Bácsfi Diána nemcsak a tudós igényességével, hanem az avatottak ihletettségével válogat a humán tradíció kimeríthetetlen értékei közül, s e varázslatos szellemi utazás során az olvasó fölismerheti, hogy ami távolinak és idegennek tűnik, az valójában egészen közeli és a sajátunk.
"Az olvasó előtt nem egy tetszőlegesen összeválogatott írásokból álló tanulmányfüzér áll, hanem egy funkcionálisan és tematikusan is egységes gondolatfolyamatot végigkövető kötet, amelynek középpontjában az emberi lét és a makrokozmosz viszonyának, illetve lét és a makrokozmosz viszonyának, illetve az aranykori univerzális létharmónia, az erős és valóságos lét megtörésének vallástörténeti példák segítségével felvázolt problematikája áll. Ez a könyv részben a Paradicsomból való kiűzetés naplója kíván lenni, amelyben - ha szándékom megvalósult - nem a vallástörténészé a főszerep (ő legfeljebb a narrátor vagy a súgó szerény státusára tarthat igényt), hanem az időbeli távolodásukkal egyre nehezebben rekonstruálható archaikus kultúráké."
Bácsi Diána (1978) összehasonlító vallástörténész és mítoszkutató, az ELTE egyiptológia-régészet-filozófia szakos hallgatója. Rendszeresen publikál a Napútban és az Egyháztörténeti Szemlében, A Harcos és az Asszony című esszéjét beválogatták Az év esszéi 2003 című kötetbe. A Mitológus Klub alapítója és vezetője, a Mircea Eliade International Literary Society tagja, a TIT József Attila Szabadegyetem előadója. Vissza