Bács-Kiskun megye képekben

Fülszöveg

Kötetünkben arra a történelmi útra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyet hazánk, s benne Bács-Kiskun megye lakossága az elmúlt évtizedek alatt megtett. A felszabadulás a társadalmi, gazdasági, kulturális alkotókedv kiteljesedését hozta el számunkra, a Duna-Tisza köze dinamikus fejlődésének lehetünk részesei és tanúi.
A szeretett alföldi tájat, iparunk, mezőgazdaságunk, művelődésünk értékeit, az itt élő embereket kívánjuk bemutatni ebben a könyvben.
Bács-Kiskun megye gazdasági életében természeti adottságai miatt a mezőgazdaságé a kulcsszerep, ezért tartják sokan szűkebb hazánkat az ország éléskamrájának. A megművelt földek feléről búzát és kukoricát takarítanak be, de jelentős a zöldségtermesztés is. Jó híre van az itteni paradicsomnak, zöldborsónak, fűszerpaprikának. Hazánk szőlőinek egyharmada Bács-Kiskunban terem. A homok jóízű gyümölcse a kajszibarack, a cseresznye, a meggy. A kertészeti kultúra fejlesztésében Katona Zsigmond, Mathiász Jáns, Mészöly Gyula, Kocsis Pál által kezdett nemesítési munkát ma tudományos kutatóintézetekben folytatják.
Bár őrzik még a pusztai romantikát a legelésző gulyák, ménesek, nyájak, de az állattenyésztés zöme ma a korszerű nagyüzemiállattartó telepeken, s a hatékonyan működő háztáji gazdaságokban folyik.
A felszabadulás előtt csak néhány városunkban folyt ipari termelés, elsősorban élelmiszer-feldolgozás. Napjainkra az ipartelepítés eredményeként megváltozott a helyzet. Korszerű állomásokon aknázzák ki a kiskunhalasi, szanki földgáz és kőolajmezőt. Kecskeméten működik az ország egyetlen fürdőkádgyára, jól ismertek az itt készülő magnetofonok, kedveltek a konzervgyár termékei.
Baja a Finomposztó Vállalat termékeiről, a "Bácska" Bútoripari Vállalat berendezéseiről, Kalocsa fűszerpaprika-feldolgozásáról nevezetes. Megyénkben meghonosodott a vegyipar, egyre figyelemreméltóbb eredményeket ér el a mezőgazdasági gépgyártás. Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipar Művek szerelőcsarnoka technikai fejlődésünk egyik bizonyítéka. Vissza