Bács-Kiskun

Fülszöveg

Bács-Kiskun megyében az itt élő emberek szívóssága-szorgalma és az itt működő mezőgazdasági kutató-fejlesztő intézetek tudósainak és szakembereinek hozzáértése virágzó mezőgazdasági kultúrát, kiváltképpen szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. A megtermelt zöldség, gyümölcs, hús és gabona az ország lakossága negyedének-harmadának ellátását bíztosítja, s számos kiváló terméke figyelemre méltó tétel külkereskedelemünkben. Ipar e tájon a felszabadulás előtt szinte nem volt, azóta fejlődött ki a mezőgépgyártás és a mezőgazdasági termékek feldolgozása, s meg kell említeni a szank-kiskunhalasi kőolaj- és földgázmező eredményeit is. A megyeszékhely Kecskemét, az "Alföld metropolisa", országhatárokon túl fénylő hírnevét neves szülöttének, Kodály Zoltánnak s az ő tevékenységét követő-folytató zenepedagógusoknak is köszönheti. A megye legfiatalabb városa Kiskőrös, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján kapta meg a városi címet.
A történelmi idők kiterjedt tanyavilágot hoztak létre e vidéken, s a megyében még ma is húsz olyan település van, ahol a lakosság nagyobbik fele él tanyán.
Az első tekintetre szerény megye olyan kincseket tud felmutatni, mint a Kiskunsági Nemzeti Park különleges hangulatú tájai, az ősi-megújuló Kalocsa népi iparművészete, a mediterrán színeket felvillantó régi kereskedőváros Baja, valamint a számos helyen csak újabban hasznosuló gyógyvizei. A sorozat megyei szerzőnek mértéktartó tárgyilagosságán átcsillan, hogy szűkebb hazájukat igazán ismerik és szeretik, s tudásukat-érzéseiket szeretnék megosztani az olvasóval is. Vissza