Turisták Lapja 1938. december

Előszó

A természet szeretetének kultusza egyidős az emberiség kultúrtörténetével. Az ősember még babonás félelemmel és a titokzatos jelenségek iránti tisztelettel szemlélte a természet megnyilatkozásait. A lélek és öntudat alig kibontakozó, halvány sugarainál misztikus árnyak borították be a hegyeket. Az értelemre nehezedő ködöt még nem törte át az egek prometheusi lángja, de az ősembernek a fák, sziklák, hegyormok iránti tisztelete már „vallássá" alakult, s a csodálatos elem - a vallások egyik lényeges alkotórésze - azóta sem hiányzik abból a kapcsolatból, amely az embert a természethez, különösen pedig a hegyekhez fűzi. Eleinte az „istenség" hatalmát megdöbbenéssel, vagy áhítattal átérző lelki megrendülés nem is keresett nevet az istenségnek, hanem a természet erőit azonosította azzal. A tűz, a víz, a villámok zengése volt az istenség maga. Az istenek székhelye pedig a hegyek titokzatos világa. Onnan fakadtak a romboló és életetadó vizek, onnan jött a villámok fénye, a mennydörgés félelmetes robaja, - de onnan jött a boldogság is...
A legtöbb nép a paradicsomot, az ősi boldogság elkallódott birodalmát a legmagasabb hegycsúcsokra, az embernemjárta havas, jeges hegyormok világába helyezi. Az indus és perzsa hitregékben a paradicsom a Meru nevű hegy csúcsán van. - A japániak szent hegye a Fudzsijáma. Örök hó borítja, ködkoszorú koronázza. Évenkint a zarándokok sokezernyi csoportja keresi fel ma is, a lélek tisztaságát jelképező hófehér ruhában. Itt még most is megvan a maga istene a természet minden jelenségének. A patakoknak, a vízeséseknek, az erdőknek, a hegyeknek egyaránt. - Közös szent hegyük a mohamedánoknak, buddhistáknak és brahmánoknak a Ceylon szigetén álló Adamspeak. - A Himálaja is az istenek trónusa. A hindu őshagyományokból, így a Védákból is kiviláglik, hogy a vallásos világszemlélet kialakulásának a magashegyvidéki táj volt itt az alapja. - A görög mitológia istenei az Olimpuson laktak. A csaknem 3000 m magas hegyóriás Zeus trónja.
Az istenkeresés a hegyek csúcsaira vitte a görögöket és rómaiakat, de az ó- és Új-Testamentom is tele van a hegyek kultuszával. Az Ararát hegyén nemcsak Nóé bárkája ér partot, hanem a kétségek vizőzönében hánykódó emberi lélek is. A Sinai hegyről Mózes nemcsak a Tízparancsolatot hozta le, hanem a magasságbeli erők haláltlegyezők napsugarát. Vissza