Bábjátékkönyv

Előszó

A bábjáték nem új dolog, már az ókori népek: egyiptomiak, görögök, rómaiak foglalkoztak vele. Keleten Indiában, Kínában már a Krisztus előtti időkben magas színvonalú bábjátékokat rendeztek. A középkorban Mária tiszteletére tartottak bábjáték-előadásokat, egyik fajtájának neve, a «marionett» innen ered. Nálunk többek között Eszterházy herceg kismartoni kastélyában Mária Terézia királynő szórakozott bábjátékokkal. Híres muzsikusok, Haydn és Mozart írtak bábjáték-operákat.
A kiváltságosak szórakoztatása helyett mi a népi kultúra szolgálatába akarjuk állítani a bábjátékot. Szeretnénk, ha a bábjátékon keresztül összegyűjtött népi értékeinket minél szélesebb néprétegekben tudatosíthatnánk. Kodály Zoltán írja: «Az általános emberit minden nép csak nemzeti sajátságain át közelítheti meg.» Ennek jegyében dolgozunk a bábjátékkal. Régi magyar dalokat, meséket játszunk és énekeltetünk s egyben terjesztjük a bábjáték-kultuszt. Helyi népi dalok, mesék, mondák alapján egy-egy jellegzetes vidékünk egészben sajátos bábjátékot fejleszthet ki.
A demokráciának célja, hogy minél szélesebb néprétegek, minél komolyabb művészi értékekhez jussanak. Ezt a célt a bábjáték a legnagyobb mértéken szolgálhatja. Színháznak, színészeknek külföldi vendégszereplése igen nagy nehézségekbe ütközik, de a bábszínházat jóformán bőröndben elvihetik akárhová. Propagatív erejét ki is használják a demokratikus népek kulturális céljaik szolgálatában. Pl.: a cseheknek már a háború előtt 4000 bábszínházuk volt. Az oroszok, franciák, olaszok stb. mind lelkesen foglalkoznak vele.
Nem vásári mutatványos előadásokról van szó, hanem a bábjátékot beállíthatjuk a széleskörű magyar népművelés szolgálatába és ebből a szempontból foglalkozunk vele. Vissza