Barbárság vagy germánság?

Tartalom

I. ELŐSZÓ 11
II. A VIZIGÓTOK 16
A vizigótok eredete 16
A vizigót jogforrásokról 19
A Leges Visigothorum 19
A formulák és a formuláskönyvek 22
A formulák célja 22
A formulák római előképei 23
A germán formuláskönyvek általános jellemzői 26
A kereskedelem nyomai a vizigót formulákban 28
Az árucsere a vizigótok szokásjogában 29
Bevezetés 29
A rabszolgákról röviden 33
A rabszolgák adásvételével és az általuk kötött ügyletekkel kapcsolatos szabályok 39
A római és a germán adásvétel koncepciójáról 47
A „részletre vétel" lehetőségei 49
Az arrhával kísért adásvétel 51
Kereskedők a Vizigót Birodalomban 61
Összegzés 65
EL A KELETI GÓTOK 68
A gótok eredetéről 68
Az Edictum Theoderici megítélése 71
Az Edictum Theoderici létrejötte és jellegzetességei 74
Az Edictum Theoderici árucserével kapcsolatos rendelkezései 78
Összegzés 80
IV. A BURGUNDOK 82
A burgundok éltek Galliában vagy a rómaiak Burgundiában? 82
A burgund népjog forrásai 84
A burgundok adásvételi szokásai 86
Összegzés 89
V. A FRANKOK 91
A frankokról 91
A Lex Salicáról 94
A Lex Salicában fellelhető „kereskedelmi jogi" rendelkezések 96
Bevezetés 96
A fides facta 97
A fides facta jellemzői 97
A fides facta szerepe a száli frankok magánjogi ügyleteiben 100
A Spurfolge és az Anefang eljárások 105
Ügyletek idegen rabszolgákkal 110
A frank területek formuláskönyvei 111
A frank adásvételi formulák 114
Az adásvételi ügylet lefolyásának formulákban rögzített elemei 114
A szerződéses szabadság jelei 117
A nemo plus iuris elvének nyomai 118
Az áru megjelölése és jellemzése 119
A pretium meghatározása és átadása 121
Az eladó szolgáltatása és felhatalmazása 122
Büntetési záradékok az okiratmintákban 125
Összegzés 129
A Lex Ribuariáról 131
A Lex Ribuaria „kereskedelmi jogi" szabályai 132
Bevezetés ISSl 132
Az ügyletek okiratba foglalása 133
Készpénzes ügyletek? 134
Az Anefang- eljárás 135
Üzletkötés idegen rabszolgával 137
Összegzés 138
VI. A LONGOBÁRDOK 141
A longobár dókról 141
A longobárdok Itáliában 144
A longobárd jogfejlődés jellegzetességei 148
A rendezetlenség mint ,,rendező elv" 148
Rothari Ediktuma 149
Liutprand törvényei 153
A Leges Langobardorum további fejlődése 154
Az árucsere szabályozása a longobárdok népjogában 160
Bevezetés 160
A kellékszavatosság törvényi rendezése 161
Idegen dolgok eladásának szankciói 164
Rotharinál 164
Liutprandnál 165
A szabályok összevetése 165
Rabszolgákkal kötött ügyletek és a kötbér szabályozása 167
Összegzés 167
VII. A BAJOROK 169
Röviden a bajor népről 169
A kora középkori bajor népjog 171
A bajor törvény árucserére vonatkozó szabályai 175
A szabályok rendszerezése és fogalomkezelése 175
A szerződéskötés bizonyítása 176
Az akaratszabadság 178
A laesio enormis hiánya 179
Vitás dolog eladása 180
Az arrha 181
Üzletelés idegen rabszolgákkal 183
Idegen vagy lopott dolog vásárlása 184
A kellékszavatosság rendezése 187
A bajor vételi formulák jellegzetességei 191
Összegzés 192
VIII. AZ ALAMANNOK 196
Az alamannok, akik svábok 196
Az alamannok népjoga 197
A Lex Alamannorum árucserére vonatkozó rendelkezései 199
Az alamann formulákról 200
Összegzés 201
IX. A KAROLINGOK KORÁBAN LEJEGYZETT GERMÁN NÉPJOGOK 203
A chamavi frankokról 203
A Lex Francorum Chamavorum (Ewa Chamavorum) 204
Kereskedelemre utaló szabályok a chamavi frankok szokásjogában 205
A híres-hírhedt fríz kereskedőkről 206
A Lex Frisionum keletkezése és jellemzői 209
A Lex Frisionum zálogolási rendelkezései 212
A szászokról 213
Röviden a Lex Saxonumról 215
Adásvétel a Lex Saxonumban 217
A türingek és a Lex Thuringorum 218
Összegzés 219
X. AZ ANGOLSZÁSZOK 223
Az angolszászok megjelenése Britanniában 223
Az első angolszász királyságok kialakulása 224
Kent 226
Wessex 226
A korai angolszász királyok törvényei 227
Bevezetés 227
Hlothaere és Eadric törvénye 228
Ine törvénye 229
A királyi hatalom és hatása a jogfejlődésre 230
Az egyház hatása az angolszász uralkodók jogalkotására 231
Az angolszászok korai törvényeiben fellelhető,
az árucserére vonatkozó rendelkezések 233
Az angolszászok korai törvényeiben fellelhető 233
A rabszolga-kereskedelem 234
Az Anefang-eljárás 235
London piacának privilégiuma 239
A kereskedők ügyleteiről 240
Összegzés 242
XI. A GERMÁNOK JOGÜGYLETEINEK FORMALIZMUSA 244
A formalizmus kialakulása 244
A jogügyletek formái 245
A személyes felelősségvállalásra irányuló ügyletek formája 246
A vagyoni felelősségvállalásra irányuló ügyletek formái 247
A wadia 247
A wadia megítélése 247
A wadia egyéb megjelölései 249
A fides facta és a wadia kapcsolata 250
Összegzés 252
XII. OKIRATI SZOKÁSOK A GERMÁN NÉPEKNÉL 256
Bevezetés 256
Az okiratszerkesztők és okirataik 257
Az okiratkészítők 257
A formuláskönyvekről újra 259
Röviden a kora középkori magánokiratok típusairól 261
A carta és a notitia 261
A traditio cartae és a traditio per cartam 264
XIII. KÖVETKEZTETÉSEK 267
BIBLIOGRÁFIA 271
MUTATÓK 287

Témakörök