Hurok

Fülszöveg

Lehet-e boldog az az ember, aki egy évben húsz-harminc napot tölt a családjával? Lehet-e boldog az az asszony, aki az esztendő háromszázhúsz napján csak férjére vár? Hány család életét kuszálja össze az, hogy egyre többen a falvakból városon keresnek munkát, távol a családjuktól!
Bába Mihály kiemelt egyet e kuszált sorsok közül, és értően, igazságérzettel mérlegelte a kérdést: mit tegyen András, regényének hőse, ha javítani szeretne családja helyzetén, s erre falujában, a rosszul működő tsz-ben - ahol felelőtlen vezetők sarcolják meg a tagok jövedelmét - mincs mód, talán csak remény. Építőipari segédmunkásként Budapesten igen jól boldogul, noha kéthetente, havonta keserves éjszakákat tölt a zsúfolt, fülledt vonatokon, és sivárak az esték a munkásszálláson egy családos embernek. Társai közül egyik-másik gyökeret ver a városban, tanulni, emelkedni kezd, némelyik elzüllik, mert az asszony az otthonmaradt férfiak könnyű prédája lett, s van, aki visszatér otthonába. Andrásnak valahogyan több az esélye emelkedésre és züllésre is, mint a többieknek. Új, izgalmas lehetőségeket hoz életébe a szerelem, Klára lényének kellemes nagyvonalúsága, okos tapintata, s ezáltal még gyötrelmesebbé válik András számára a választás: már-már alig tudja eldönteni, melyik asszonyhoz tartozik, melyik a társa. A múlttal szakítson? Vagy a friss örömökkel, reménnyel?
Mesterkéletlenül, elevenen tárja elénk Bába ezt a válságos helyzetet, őrlődő emberi sorsot - nyers, szinte darabos őszinteséggel. Vissza