A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái

Szerző

B. M. Kedrov

Budapest

'B. M. Kedrov: A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	470 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:	963-280-588-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Általános problémák	11
B. M. Kedrov:
Filozófia és természettudomány	13
A természettudományos forradalom	13
A természettudomány válsága és a kivezető utak	17
Lenin előrelátása	22
A természettudomány történetének dialektikus általánosítása	27
A filozófusok és a természettudósok szövetsége	29
Sz. R. Mikulinszkij:
A tudománytörténeti kutatás módszertani kérdései	32
A tudománytörténeti önálló tudományággá válik	34
A tudománytörténeti kutatások feladatai	39
A tudományos fejlődés mozgatórugóinak problémája és a fő módszertani irányzatok kialakulása a természettudomány-történetében	44
A tudomány történetének periodizációja	51
N. I. Rodnij:
A tudományos forradalom néhány kérdése	55
Előzetes megjegyzések	55
Az első tudományos forradalmak	59
A tudományos forradalmak néhány sajátossága	70
Van-e jelenleg tudományos forradalom?	79
R. J. Stejnman:
A fejlődés problémája a természettudomány történetében	88
Fejlődéskoncepciók a XIX. századi és a XX. század eleji természtettudományban	89
A marxista fejlődéselmélet fő vonásai	93
A modern természettudomány fejlődéskoncepciója és a kvantumelmélet	99
A fejlődés és a mozgás	103
N. F. Ovcsinnyikov:
A tudományos ismeretek fejlődési sajátosságai és egységesülési tendenciája	110
Az előfeltevések tisztázásának szükségessége	113
Az ismeretek elemzésének főbb felosztásai	119
Specializálódás és differenciálódás	126
A tudomány tárgyát kutatva	129
A tudás egységére irányuló tencencia és a redukcionizmus	131
A konfrontáció jelensége	137
Az egység típusai és szintjei	154
A korrespondenciaelv	167
A. F. Zotov:
A tudományos ismeretek átörökítése és a korrespondenciaelv	169
Az átörökítés a tudomány történeti fejlődésének törvényszerűségére	169
Az ismeretek átörökítése komplex probléma	174
A korrespondenciaelv különböző vonatkozásai	178
Az új alapvető idealizációkra való átmenet	184
Az ismeretek elmélyülésének és bővülésének elve	194
I. P. Sztahanov:
A fizikai elméletek evolúciója	198
Az igazság nem empirikus kritériumai	198
A tudás fejlődésének elve	204
Az empirikus tudomány fejlődésének szakaszai	209
A formalizáció ára	211
Az ismeretek egysége a metatudomány szintjén	213
N. I. Kuznyecova-J. N. Szerov:
A tudományos ismeretek fejődésének vizsgálata	219
A természettudományos ismeretek logikai-módszertani elemzésének problémái és a korrespondenciaelv	221
A tudományos tevékenység "szituációs elemzése" a tudomány logikájában és módszertanában	225
A tudományos forradalom vizsgálatának problémája	229
A. Turszunov:
Az extrapolációs módszer és a korrespondenciaelv	234
Az extrapolációs módszer ismeretelméleti sajátosságai	234
Az extrapoláció a fizika megismerésében	238
A korrespondenciaelv az extrapoláció alapja	248
A. N. Niszanbajev:
A korrespondenciaelv a matematikában	254
Az euklideszi és a nem euklideszi geometria korrespondenciája	255
A számfogalom fejlődése a korrespondencia-gondolat fényében	259
A korrespondencia gondolata a differenciál- és integrálegyenletek elméletének fejlődésében	261
Az ismeretek kondenzálódásának problémája	266
Az absztrakt és a konkrét dialektikája	268
A matematika heurisztikus szerepéről	271
A tudományos ismeretek szerkezete	275
I. A. Akcsurin:
Az alapfogalmak és a valóságos struktúrák adekvátságának problémája	277
A Zenon-Eudoxosz-féle módszertani problémák osztálya	277
Az organizáció és a struktúra fogalmának egy lehetséges értelmezése	284
Az objektumok individualizmusának és lokalizálásának problémája	290
J. V. Szacskov
A tudományos elmélet szerkezete és a valószínűség fogalma	299
Az elmélet viszonylag zárt forgalmi rendszer	299
A szigorú determináció elve	301
A valószínűség szerepe az elmélet szerkezetében	305
I. Sz. Alekszejev:
A fizikai ismeretek szerkezetének egy lehetséges modellje	312
Az empirikus és a teoretikus ismeretek szembeállítása	313
Az ismeretelemek tipológiája	316
A fizikai ismeretek szerkezetének modellje	319
A. I. Ujomov:
A struktúrák azonosításának egyik módszeréről	323
A Leibniz-elv két megfogalmazása	324
A dolgok azonossága és környezeteik azonossága	329
A predikátumok azonosítása	338
A struktúrák azonosítása	342
A. J. Levin:
A fizikai elméletek strukturális elemzésének szemiotikai szemlélete	347
A matematikai és a fizikai ismeretek	347
A fizikai elmélet bizonyos típusú nyelv	352
Alapsematika	356
A fizikai elmélet rendszerszintjei	363
O. A. Podlisevszkij:
Eljárások a fizikai elmélet alapjának kialakítására	370
Az alap mint modellrendszer	371
Az idealizáció mint eljárás az alap összetevőinek kialakítására	372
A modellező-eljárás az alap összetevőinek kialakítására	374
A formális eljárás az alap összetevőinek kialakítására	378
Alapfogalmak	385
P. Sz. Dislevij:
A modern fizika alapfogalmairól és alapelveiről	387
A fizika egységének elvei	387
"A megismerés feltételei"	392
"A fizikai realitás"	397
R. A. Aronov:
A tér és az idő és a téridő	403
A relativitáselmélet két értelmezése	403
Az abszolút világ posztulátuma	407
A tér és az idő minőségi különbsége	410
A téridő realitásának problémája	413
A relatív és az abszolút dialektikája	415
Sz. D. Hajtun:
Az entrópia fogalmának kérdéséhez	421
Az entrópia és az energia kapcsolata	423
Az entrópia fogalma és az anyag strukturális szervezettségi szintjei	425
Az entrópia-változás folyamatainak kimeríthetetlensége	430
I. A. Buh:
A fizikai elmélet elemi objektumának fogalma	441
Az elemi objektum fogalmának kialakulása	441
Az elemi objektum matematikai ábrázolása	450
Az elmélet elemi objektuma és törvényei	455