Elorzott ifjúság

Fülszöveg

Amikor belekezdtem visszaemlékezésem írásába, több tényező befolyásolt abban, hogy régi emlékeimet papírra vessem.
Az első ilyen gondolatom az volt, hogy lányom... sok mindent nem tudott az átélt eseményekről, mert Édesanyámmal úgy láttuk jónak, ha nem terheljük a sok szomorú történettel. Abban az időben a „kitelepítettség" még enyhén szólva sem tartozott „jó pontnak" az akkori megítélés szerint. A második gondolatom az volt, hogy a környezetemben sem mindenki ismer engem a múltammal együtt, mert a régi rokonok és jó barátok sajnos már egyre kevesebben vannak az élők sorában.
Amikor az írásba kezdtem, éppen 60 éve történt a kitelepítés, és csak elvétve hallottam beszámolókat olyanoktól, akik ennek kárvallottjai voltak. Nem is csoda, a 60 év hosszú idő, az érintettek javarészt már nem élnek, én is csak családtagként kerültem ebbe a helyzetbe, mint hadiözvegy édesanyám lánya, akkor 15 éves majdnem gyermek; immár magasabb korban vagyok, mint amilyen kort felmenőim megéltek.
Azóta - aránylag rövid idő alatt - egyre több visszaemlékezés, történészi kutatás lát napvilágot különféle formában. Tehát nem egyedi az én esetem. Azonban mégis! Úgy érzem, nincs két egyforma történet, nincs két azonos lelki alkat, minden eset egyedi, mert a megpróbáltatások mindenkire másként hatottak!
Visszatekintve, az embert próbáló időkre, azok oly mértékben megedzettek, hogy... sok esetben merítettem, és merítek abból ma is erőt: ha azt kibírtam, kibírom a soron következőt is! Az„elorzott ifjúság" a maga módján meghozta gyümölcsét, még ha az a gyümölcs keserű is. A szüleimtől tanult alapvető tulajdonságokat, mint a becsület, igazmondás, helytállás alapján állva, megedződtem abban, hogy fiatalon kitartó és szorgalmas munkával bebizonyítsam, hogy képes vagyok túlélni a nehezen túlélhetőt!
És még egy szempont, hogy könyv alakban is közre adjam az életem első 30 évének történetét. A fiatal olvasók korrajzot kaphatnak azokról az időkről, amikről nem sok forrásból meríthetnek valódi képet. Képet kaphatnak arról, hogy egy középosztályhoz tatozó, vagyontalan, fix fizetésből élő család hogyan élte mindennapjait 1936. és 1945., majd 1945. és 1965. között...
Ezek után, most meghívom Kedves Olvasóimat egy időutazásra, ígérem nem lesz eseménytelen a velem megtett 30 év!
Köszönöm, ha velem tartanak! Vissza