Fülszöveg
"Az emberi emlékezet (a világtörténelem) a stratégia, vagyis hadászat alakulására nagy hatást gyakorló személyeknek tartja Thuküdidészt, Julius Caesart, Machiavellit, Nagy Frigyest, Szuvorovot, Naplóeont, Clausewitzet, Moltkét és Liddell Hartot." (A Magyar Hadtudományi Társaság Hadtudományi Lexikona)
B. H. Liddell Hart (1895-1970) több olyan reformot valósított meg a brit hadseregben, amelyeknek a parancsnokok eleinte ellenálltak (pl. a légvédelem fejlesztése); a második világháborúban a németek - az ő stratégiai elképzeléseit felhasználva - többször győztek a franciák ellen, mivel a "páncélos háború" korai proponense is volt, amit az angolok vonakodtak elfogadni, Guderian és Rommel viszont - akárcsak Patton tábornok - több ízben kifejezte, mennyit köszönhet Liddell Hart könyveinek.
A XX. század egyik legnagyobb katonai gondolkodójának legidőtállóbb művét veheti tehát kézbe az olvasó. A Stratégia átfogó történelmi (hadtörténeti) analízis: szakszerű és közérthető elemzést nyújt a...
Tovább
Fülszöveg
"Az emberi emlékezet (a világtörténelem) a stratégia, vagyis hadászat alakulására nagy hatást gyakorló személyeknek tartja Thuküdidészt, Julius Caesart, Machiavellit, Nagy Frigyest, Szuvorovot, Naplóeont, Clausewitzet, Moltkét és Liddell Hartot." (A Magyar Hadtudományi Társaság Hadtudományi Lexikona)
B. H. Liddell Hart (1895-1970) több olyan reformot valósított meg a brit hadseregben, amelyeknek a parancsnokok eleinte ellenálltak (pl. a légvédelem fejlesztése); a második világháborúban a németek - az ő stratégiai elképzeléseit felhasználva - többször győztek a franciák ellen, mivel a "páncélos háború" korai proponense is volt, amit az angolok vonakodtak elfogadni, Guderian és Rommel viszont - akárcsak Patton tábornok - több ízben kifejezte, mennyit köszönhet Liddell Hart könyveinek.
A XX. század egyik legnagyobb katonai gondolkodójának legidőtállóbb művét veheti tehát kézbe az olvasó. A Stratégia átfogó történelmi (hadtörténeti) analízis: szakszerű és közérthető elemzést nyújt a nyugati világ szinte össze hadjáratáról a görög-perzsa háborútól egészen a második világháborúig, s elméleti következtetésekkel zárul taktikáról, stratégiáról és "nagystratégiáról", valamint a hadviselés legújabb jelenségéről, a gerillaháborúról.
Az analízis vezérfonala a Liddell Hart által híressé tett "közvetett megközelítés", az a hadászati eszme, amelynek értelmében a hadvezér nem a frontális támadásra alapozza a sikert (legyen bármekkora erőfölényben), hanem kerülő utakat választ, akár konkrétakat (szárnyfelgöngyölítés, a mozgékonyságra épített kikerülés, hátba támadás, a leggyengébb pontra való koncentrálás, a döntő ütközet elől való kitérés, az ellenség, főleg a megszállók kifárasztása, utánpótlási vonalaik elvágása, az eszközöknek a célokhoz való igazítása stb.), akár messzebb mutatókat (szövetségi rendszerek fellazítása, váratlan politikai eszközök alkalmazása, "ötödik hadoszlop" beépítése, a hadművelethez alternatív lehetőségek előre való kidolgozása stb.). Liddell Hart szerint csakis az ilyen hadvezetés hozhatott tartós sikert a századok során, s monumentális művében ezt igyekszik bizonyítani.
Vissza