Bevezetés | 9 |
Mit jelent az, hogy "fizikusoknak és matematikusoknak"? | 9 |
A lét fogalma és a filozófiatörténet létezésének problémája | 15 |
A filozófiatörténet invariánsai | 18 |
Az "Erlangeni program" a filozófiában és a filozófiatörténetben | 22 |
Szabadság és szükségszerűség a filozófiai gondolkodás fejlődésében | 23 |
A kifejtés néhány sajátosságáról | 34 |
Akadályok, nehézségek és az alapvető nehézség | 38 |
A filozófia keletkezése és a szubsztancia problémája | 42 |
A filozófia története és előtörténete | 42 |
Az ión természetfilozófia | 45 |
A heterogén szubsztancia | 54 |
A szám mint szubsztancia | 56 |
A Núsz | 58 |
A stacionárius lét paradoxonjai | 76 |
Hérakleitosz és az eleaták kollíziója | 76 |
Zénón paradoxonjai | 81 |
A zénóni apóriák sorsa | 86 |
A struktúra apóriái | 98 |
Az atomizmus | 107 |
Filozófia és fizika a görög atomizmusban | 107 |
Izotachia és clinamen | 117 |
A magáért-való-lét elkülönülése és a halálfélelem problémája | 136 |
Platón és az "Egész" filozófiája | 142 |
Platón stílusa | 142 |
Az objektív idealizmus dialektikája | 144 |
A visszaemlékezés | 148 |
A barlang mítosza | 153 |
Matematika és fizika Platónnál és a modern tudományban | 157 |
Platón istenei | 165 |
Anyag és forma | 172 |
Arisztotelész és Nagy Sándor | 172 |
Az anyag | 175 |
A mozgás | 177 |
Forma és entelekheia | 187 |
A halhatatlanság | 198 |
A középkor | 202 |
A Kelet | 202 |
A skolasztika | 216 |
Realizmus és gótika | 223 |
A nominalizmus | 231 |
A reneszánsz filozófiai gondolkodás stílusa és tendenciái | 238 |
A stílus | 238 |
Az egyéniség problémája | 242 |
Pomponazzi | 248 |
Telesio | 250 |
Patrizzi | 254 |
A szerelem metafizikája | 260 |
Bruno. Az averroizmus és az újplatonizmus transzformációja | 265 |
Descartes filozófiája és a klasszikus tudomány módszere | 276 |
A stílus és a módszer | 276 |
Cogito | 280 |
Az egyetemes matematika | 285 |
Tér és anyag | 291 |
Spinoza és a szubsztancia monisztikus felfogása | 305 |
Descartes, Spinoza és az ultraracionalizmus | 305 |
A diadalmas matematika | 313 |
A végtelen attribútumok és a végtelen móduszok | 318 |
A spinozizmus és a tudományos eszmény | 326 |
A dinamizmus | 333 |
Az erő és a szubsztancia | 333 |
A monász | 338 |
A differenciális képzet | 342 |
A csekélységek filozófiája? | 352 |
A transzcendentális filozófia | 362 |
Fejlődési szakaszok | 362 |
A transzcendentális esztétika | 368 |
Transzcendentalizmus és matematika | 371 |
Az abszolút tér | 376 |
Az antinómiák | 383 |
A kezdeti feltételek filozófiája | 387 |
A panlogizmus | 397 |
A lét fogalma Hegel filozófiájában | 397 |
A tiszta semmi és a meghatározott semmi | 400 |
A levés | 404 |
Az ellentmondás | 409 |
A materialista dialektika | 417 |
A logika mint a lét visszatükröződése. Az absztrakt és a konkrét problémája | 417 |
A mozgásformák tana és a klasszikus világkép általános határai | 422 |
Ismeretelmélet és tudománytörténet | 429 |
"Körök" a filozófia történetében | 432 |
A világ mint rendszer | 436 |
A tudományfilozófia jövője | 442 |
A tudomány modern szintézise | 442 |
Az arisztotelészi Füszisz modern analogonja | 447 |
A tudomány szintézise és a matematika | 451 |
A megatudomány és a filozófiatörténet | 455 |
Névmutató | 465 |