Előszó
ELŐSZÓ.
Írja Plunkett, Loti barátja.
Minden jó regénynek legfontosabb tényezője a hős jellemzése. De ez a könyv, kedves olvasóim, nem közönséges regény, mint a hogy hőse sem volt mindennapi...
Tovább
Előszó
ELŐSZÓ.
Írja Plunkett, Loti barátja.
Minden jó regénynek legfontosabb tényezője a hős jellemzése. De ez a könyv, kedves olvasóim, nem közönséges regény, mint a hogy hőse sem volt mindennapi ember.
Higyjétek el, nem könnyű dolog megösmertetni veletek Lotit, a kit mi olyan nagyon szerettünk, - a legügyesebb iró is könnyen kudarczot vallhatna ezzel a próbával.
Ha tudni akarjátok, milyen volt a külseje, olvassátok el Musset „Namouna" czimü keleti meséit.
„Bien cambré, bien lavé ; . . . Des mains de patricien, l'aspect fier et nerveux.
Ce qu'il avait de beau surtout, c'étaient les yeux".
„Termete daliás, külseje gondozott;... patriciusi kezek, magatartása büszke és éber.
És a mi szép volt mindenek fölött: a szemei."
Ő is mindig vig volt, mint Hassan s mégis mogorva; hihetetlenül naiv és e mellett közömbös és elfásult. Jóban és rosszban egyaránt a végletekbe ment, de azért ezerszer rokonszenvesebb volt, mint Musset önző Hassanja s engem inkább Rollára emlékeztetett...
Vissza