1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az utolsó nagy kolerajárvány demográfiai képe Európában és az Egyesült Államokban (1872-1873)

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 75 oldal
Sorozatcím: A Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A népesség számának fejlődése Európában még az újkorban is, a 19. század második felét megelőző korszakban is igen lassú ütemű volt. A 40 ezreléket is meghaladó magas születési arányszámok ellenére... Tovább

Előszó

A népesség számának fejlődése Európában még az újkorban is, a 19. század második felét megelőző korszakban is igen lassú ütemű volt. A 40 ezreléket is meghaladó magas születési arányszámok ellenére a népesség természetes szaporodása rendkívül alacsony volt, sőt egyes időszakokban számos ország népességszáma jelentősen fogyott, vagy hosszabb időn át változatlan maradt.
Az európai kontinensen a természetes szaporodás igen lassú folyamatát a rendkívül magas halandóság idézte elő. A rossz halandósági viszonyokat számos tényező befolyásolta, melyek között különös súllyal játszott közre a mezőgazdasági termelés alacsony színvonala. Egyes években súlyos termésveszteségeket okozó szárazságok, árvizek, sáskajárások, dögvészek stb. voltak, a rossz élelmezési viszonyok hátrányosan befolyásolták az emberi szervezet ellenálló erejét a különböző betegségekkel szemben. A népesség igen alacsony műveltségi színvonala, a hosszantartó véres háborúk okozta emberveszteség és nem utolsó sorban a természettudományok - köztük az orvostudomány - kezdetleges ismertsége is hozzájárultak a magas halandósághoz. A halált okozó betegségek között legnagyobb veszélyt a fertőző betegségek jelentették. A múlt század második felében, a nagy természettudományos felfedezések korszakában a fertőző betegségek mérsékelten csökkentek.
A fertőző betegségek között a gümőkóron kívül a hastífusz, vérhas, malária, diftéria, vörheny, szamárköhögés, kanyaró stb. az európai országokban járványos fellépésükkel még a 19. században is állandóan jelen voltak, csak a 20. század folyamán sikerült e betegségek előfordulásait jelentősen csökkenteni.
Olyan régi fertőző betegségek, mint a pestis, a himlő és a kolera, nemcsak Európában, hanem az egész földön a népesség legsúlyosabb veszteségeit okozták.
A kolera /cholera asiatica/ csak a 19. század elején vált ismeretessé Európában és a többi kontinensen, mint igen súlyos veszteségeket okozó járványosán fellépő fertőző betegség. A kolera őshazája Hátsó-India, a Ganges és az Irrawaldy folyók torkolatvidéke. Időszámításunk előtt ezen a területen már ismert súlyos lefolyású betegség volt. Ezen az endémiás területen évezredekkel ezelőtt fejlődött ki a kolera kórokozója, a vibrio cholerae, melyet Koch Róbert 1883-ban Egyiptomban és Indiában fedezett fel. A lezajlott kolerajárványok között az 1872-73. évi okozta a legnagyobb halandóságot Kelet-Európában, ennek a járványnak az időtartama volt a leghosszabb.
A földrajzi tényezők is közrejátszottak abban, hogy a kolera egyes területeken sokáig ismeretlen volt. Parkas szerint sohasem tapasztalták, hogy a kolerát Mekkából a sivatagon átkelő karavánok vitték volna Egyiptomba vagy Szíriába. Chilében sem fordultak elő kolerás megbetegedések, melynek oka feltehetően a földrajzi viszonyok sajátosságai voltak. A lakosság részére védelmet jelentett északon Peruval szemben az Attacamai sivatag, keleten az Argentínával határos Andesek magas hegyvonulata. A régi közlekedési viszonyok lassúsága is hozzájárult ahhoz, hogy a kolera sokáig őshazájában izolálódott. A gőzhajózás elterjedése, a vasúti hálózat fokozatos kiépítése a 19. században forradalmasította a közlekedést, az emberi kapcsolatok időben sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Ezek a körülmények döntő szerepet játszottak az ázsiai kolera elterjedésében valamennyi kontinensen. Vissza

Tartalom

Bevezetés ......................................................7
I. A negyedik kolera pandémia /1863-1875/ elterjedése a világ
kontinensein..............................................11
II. Az 1872-73. évi kolerajárvány Európában...................12
1. A kolera terjedésének földrajzi irányai .................12
2. A kolerajárvány statisztikai megfigyelése ...............13
3. Az általános halandóság alakulása a kolerajárvány idején.......17
4. A halálozási többlet, a hivatalosan közölt és a becsült
kolera halálozás ................................23
5. A kolera halálozás gyakoriságának területi eltérései ...30
6. A kolera halálozás havi alakulása .................35
7. A kolerajárvány demográfiai jellemzői .............39
a/ Férfiak és nők morbiditása és mortalitása .....39
b/ Morbiditás és mortalitás életkor szerint ......41
c/ Kolera megbetegedés és a foglalkozás összefüggései ........43
d/ Kolera halálozás gyakorisága nemzetiségi és vallásfelekezeti csoportok szerint .......................44
8. Az 1872-73-as kolera halálozás társadalmi-gazdasági
okai.........................46
9. Az 1872-73. évi kolerajárvány demográfiai következményei .................................................54
III. Az 1873. évi kolerajárvány az Egyesült Államokban.........65
IV. Az 1872-73. évi kolerajárvány és a statisztika története közötti kapcsolat.........69
Irodalom...............71

Dr. Mádai Lajos

Dr. Mádai Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Mádai Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem