Fülszöveg
"Polcz Alaine és Bitó László dialógusának egyik legnagyobb érdeme, hogy... két ellenkező kultúrtörténeti aspektusból szembesítenek minket a korszakra jellemző európai halálfelfogással, illetve a meghalás folyamatával és aktuális etikájával. Szenvedélyes gondolkodók, kíméletlen vitatkozók. Szelíd emberek." Nádas Péter előszavából az első kiadáshoz
A Polcz Alaine-nel 2006 nyarán folytatott beszélgetéseink hangfelvételeiből Az utolsó mérföld címmel jelent meg könyvünk 2007 tavaszán, fél évvel Alaine halála előtt. A könyv sikere nyomán kezdtem el gondolkozni egy bővített kiadáson, amelyben összefoglaltam volna mindazt, ami Alaine halála óta a jobb életvég elérése érdekében történt Nyugaton, ahol sok minden megvalósult abból, amiről beszélgettünk, illetve itthon, ahol jószerével semmi. Végül ezekkel a kérdésekkel a Boldogabb élet - jó halál című könyvem 2014-es, második kiadásában foglalkoztam.
Az utolsó mérföld új kiadását beszélgetéseink eredeti hangfelvételei alapján bővítettük,...
Tovább
Fülszöveg
"Polcz Alaine és Bitó László dialógusának egyik legnagyobb érdeme, hogy... két ellenkező kultúrtörténeti aspektusból szembesítenek minket a korszakra jellemző európai halálfelfogással, illetve a meghalás folyamatával és aktuális etikájával. Szenvedélyes gondolkodók, kíméletlen vitatkozók. Szelíd emberek." Nádas Péter előszavából az első kiadáshoz
A Polcz Alaine-nel 2006 nyarán folytatott beszélgetéseink hangfelvételeiből Az utolsó mérföld címmel jelent meg könyvünk 2007 tavaszán, fél évvel Alaine halála előtt. A könyv sikere nyomán kezdtem el gondolkozni egy bővített kiadáson, amelyben összefoglaltam volna mindazt, ami Alaine halála óta a jobb életvég elérése érdekében történt Nyugaton, ahol sok minden megvalósult abból, amiről beszélgettünk, illetve itthon, ahol jószerével semmi. Végül ezekkel a kérdésekkel a Boldogabb élet - jó halál című könyvem 2014-es, második kiadásában foglalkoztam.
Az utolsó mérföld új kiadását beszélgetéseink eredeti hangfelvételei alapján bővítettük, hogy az olvasó minél tisztában lássa a lehetséges utakat a jó halálhoz. Az új kiadáshoz írott utószavamban pedig azt vettem számba, ami a könyv megjelenése és Alaine halála után megvalósult abból, amiről korábban csak álmodozni mertünk: egy új kórházi hospice-osztály létrehozása a Korányi Intézetben. Ez a 24 ágyas Polcz Alaine Hospice Palliatív Osztály immár tizenkét éve működik ott.
Remélem, hogy könyvnek ez az új része közelebb hozza, képekkel is alátámasztva, a magyar hospice-rendszert a potenciális támogatókhoz. És segít eloszlatni azoknak a félelmét, akik a méltóságteljes távozás érdekében rászorulnak a hospice-gondozásra, és a szeretteikét is, akik talán el sem tudják képzelni, milyen barátságos lehet egy ilyen életből kisegítő intézmény.
Polcz Alaine 1922-ben született Kolozsváron. 1949-ben végzett az ELTE bölcsészkarán, pszichológus szakon. Ugyanebben az évben ment férjhez Mészöly Miklós íróhoz. Pályája kezdetén felnőtt elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, majd a SOTE II. számú Gyermekklinikáján a súlyos beteg, haldokló gyerekek és a hozzátartozók pszichológusa volt. Alapvető fontosságú műveket publikált a gyerekek haláltudatáról. Tanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyvnek számítanak. Irodalmi munkásságának első és legfontosabb műve az Asszony a fronton, a világháborúban átélt borzalmakat megörökítő visszaemlékezése, amelyet több nyelvre lefordítottak. Nevéhez fűződik a gyógyíthatatlan betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítését, az emberi méltóság megőrzését célul kitűző Magyar Hospice Mozgalom megalapítása, ő volt a Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Bitó Lászlóval, a Boldogabb élet - jó halál című könyv szerzőjével 2003 tavaszán találkozott, és hamarosan rendszeres beszélgetőtársak lettek. Végül úgy döntöttek, hogy eltérő gondolataikat az emberhez méltó elmúlásról megosztják olvasóikkal is. Így született meg beszélgetőkönyvük, Az utolsó mérföld.
Bitó László 1934-ben született Budapesten, egy polgári család harmadik gyermekeként. Budai villájukból 1951-ben családjával együtt kitelepítették; 1954-ben a komlói szénbányában munkaszolgálatosként kellett dolgoznia. Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba menekült, ahol később az élettan professzora lett a Columbia egyetemen. Nevéhez fűződik a zöldhályog új kezelési módjának felfedezése, amely már több millió embert védett meg a csőlátástól és vakságtól. Nyugdíjba vonulása után, a kilencvenes években hazatért szülőhazájába, hogy ifjúkori szerelmének, az írásnak szentelje hátralévő éveit, amire orvoskutatóként nem jutott ideje, bár több, azóta megjelent könyve "ott érlelődött a tudata mélyén". Eddig húsz könyve jelent meg magyarul. Bár mindig hív volt a hospice, mozgalomnak, kapcsolata Polcz Alaine-nel késztette arra, hogy ne csak elméletben foglalkozzon vele. Alaine életének utolsó hónapjaiban döntötte el feleségével, Oliviával, hogy egy húszmillió forintos adománnyal alapozzák meg Alaine utolsó nagy álmának a megvalósítását: egy hospice-osztály létrehozását a Korányi Pulmonológiai Intézetben, Budakeszin, amely már tizenkét éve viseli Polcz Alaine nevét.
Vissza