Fülszöveg
Részlet a különnyomatból:
"Írásom kezdő és befejező mondatai közt - egy kis borzongással - többször leírtam, többször szerepel a „Tízezer Nap", melynek múltával - majd, majd egyszer -, két év híján ugyanannyi idős leszek, amennyi ő. Apu volt - akkor. Tízezer napfelkelte! Végtelenül soknak gondolja az ember. Ha előtte van.
A tízezer nap eltelt. Több is. Pontosan 10 828.
Sőt! Itt van A Harmincadik év! Már 30 éve, hogy ott voltunk a száztizenkilences szobában. Nem tegnap volt? Vagy tegnapelőtt? S hol vannak már a szemtanúk? Hol a közeli és távoli ismerősök? Nem tudom, a Nővérke, „az utolsó kék-fehér" él-e még? Hol van Farkas Feri, Gyula, Mara, Mária? Hol van Manci? Hol Kisklára! És, jaj, hol van Anyu?!
30 év? Nem! Lehetetlen! Itt valami tévedés van. Összekeveredett a naptár! Azóta csupán annyi történt, hogy néhányszor vártam a tavaszt, a meleget, a napot. Munka: csalódások, sikerek. Még el sem kezdtem igazán dolgozni. Most még csak felkészülök. Majd később, majd, ha felnőtt...
Tovább
Fülszöveg
Részlet a különnyomatból:
"Írásom kezdő és befejező mondatai közt - egy kis borzongással - többször leírtam, többször szerepel a „Tízezer Nap", melynek múltával - majd, majd egyszer -, két év híján ugyanannyi idős leszek, amennyi ő. Apu volt - akkor. Tízezer napfelkelte! Végtelenül soknak gondolja az ember. Ha előtte van.
A tízezer nap eltelt. Több is. Pontosan 10 828.
Sőt! Itt van A Harmincadik év! Már 30 éve, hogy ott voltunk a száztizenkilences szobában. Nem tegnap volt? Vagy tegnapelőtt? S hol vannak már a szemtanúk? Hol a közeli és távoli ismerősök? Nem tudom, a Nővérke, „az utolsó kék-fehér" él-e még? Hol van Farkas Feri, Gyula, Mara, Mária? Hol van Manci? Hol Kisklára! És, jaj, hol van Anyu?!
30 év? Nem! Lehetetlen! Itt valami tévedés van. Összekeveredett a naptár! Azóta csupán annyi történt, hogy néhányszor vártam a tavaszt, a meleget, a napot. Munka: csalódások, sikerek. Még el sem kezdtem igazán dolgozni. Most még csak felkészülök. Majd később, majd, ha felnőtt leszek, majd aztán belevágok.. . Egy pillanatig mintha nős is lettem volna. (Te jó Isten! Tizenegy év volt.) Aztán egy robbanás szétvitt mindent: otthont, hitet, családot. Aztán egy csoda, egy Szerelem. Tényleg voltál? Hol vagy? Talán csak álmodtalak? Aztán egy másik, megértő, kis női kéz magához húzta a fejem: „Gyere, bújj ide, sírjál"."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal