Fülszöveg
„19ilOi decembpr 30-án, amikor én születtem, mínusz 10 fok körüli hideg volt - úgy mesélték nekem - bent a vaskályhát izzásig melegítették, kint térdig ért a hó, és az ég'én'a Halley-üstökös a fél égboltot'béborítva csóválta a farkát. Lehet, égi jelek üzentek a Földre." Akkor még senki nem tudhatta, hogy Magyarország egy csöndes falujában élő csillag érkezett közénk, ^kjt az lst|(^ igencsak jókedvében teremtett, mert csodalatos adományókkal halmozta el: jósággal, gazdag lélekkel, szerető szilivel, jó humorral, kirob^bahó életkedvvél^ «rök derűvel és hatalmas teh^éggel. S adott hozzá neki majd száz ^szteK^őt, hogy az isteni adományokat bőven kanjátöztathassa. ' í . * .
Ebben a könyvben Búia Barna mondja él történeteit. S miközbén társ,iil szegődünk egyszerre
'fájdalmas és di(?s^séges dlad^lrtienetéhez - ahogy éjetútját jelleiííezni s?óktá -, kibontakozik előttünk egy; nagyszerű muvés^ hihetetlehüK'gazdag szaz'événék,>Qzernyi átlómása. Meséin önfeledten mosolygiftik,'hani|osan...
Tovább
Fülszöveg
„19ilOi decembpr 30-án, amikor én születtem, mínusz 10 fok körüli hideg volt - úgy mesélték nekem - bent a vaskályhát izzásig melegítették, kint térdig ért a hó, és az ég'én'a Halley-üstökös a fél égboltot'béborítva csóválta a farkát. Lehet, égi jelek üzentek a Földre." Akkor még senki nem tudhatta, hogy Magyarország egy csöndes falujában élő csillag érkezett közénk, ^kjt az lst|(^ igencsak jókedvében teremtett, mert csodalatos adományókkal halmozta el: jósággal, gazdag lélekkel, szerető szilivel, jó humorral, kirob^bahó életkedvvél^ «rök derűvel és hatalmas teh^éggel. S adott hozzá neki majd száz ^szteK^őt, hogy az isteni adományokat bőven kanjátöztathassa. ' í . * .
Ebben a könyvben Búia Barna mondja él történeteit. S miközbén társ,iil szegődünk egyszerre
'fájdalmas és di(?s^séges dlad^lrtienetéhez - ahogy éjetútját jelleiííezni s?óktá -, kibontakozik előttünk egy; nagyszerű muvés^ hihetetlehüK'gazdag szaz'événék,>Qzernyi átlómása. Meséin önfeledten mosolygiftik,'hani|osan nevetünk, olykor ipeg jelf^qs'arodik a szívünk, s könny szökik a szemünkbe ; , , > ^ * ; «s^ ' - • >
Igazi időutazás.
SS!»'.
Mese ez, de igaz mese, mely óhatatlanul magával ragad, mert közvetlen a stílusa, és lenyűgöző az évszázadnyi korszak, a megélt-átélt történelem, amelyet felidéz: Búza Barna szobrászművész életének száz éve. Siker és kudarc, öröm és szomorúság, fájdalom és dicsőség; mintha a Gondviselés igazságos mérlegen osztotta volna ki számára a jót s a rosszat, a viselhetőt és a már-már viselhetetlent. De a nagy titok. Búza Barna igazi titka abban rejlik, ahogy ezt a száz évet - minden poklával és kegyetlenségével, bizonytalanságával és örömeivel -kiegyensúlyozottan, egyenes gerinccel és végtelen szeretettel végigjárta.
Vissza