Az uráli nyelvcsalád

Tények, mítoszok és statisztika

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'Angela Marcantonio: Az uráli nyelvcsalád ' összes példány

Kiadó:	Magyar Ház Kft.
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	464 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-9335-29-0
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Marcantonio könyve igazolja azokat a magyar kutatókat, akik az elmúlt száz évben kételkedtek a magyar nyelv finnugor rokonságában. Ezek leginkább a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) berkein kívül működtek, s az akadémiai nyelvészet nem tartotta fontosnak, figyelemre érdemesnek kutatásaikat, sőt a »tudománytalanság« bélyegét sütötte rájuk. Igaz, az elmúlt évszázad folyamán fantasztikus elméletek születtek műkedvelők tollából a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, amelyek éppúgy, mint a magyar nyelv finnugor rokonsága, nincsenek kellő tudományossággal alátámasztva. De az MTA vezető nyelvészei hajlamosak elfelejteni, hogy ezek az ún. »délibábos« elméletek azért láttak napvilágot, mert a hivatalos finnugor nyelvtudomány nem tudta meggyőzően megmagyarázni a magyar nyelv jelenségeit, illetve ahogy könyve végén Marcantonio is rámutat, döntő őstörténeti, régészeti, humángenetikai tényeket sem tudott bizonyítékul felmutatni. Korunk »csodafegyvere«, a humángenetikai kutatás sem igazolja az uráli, finnugor, ugor nyelvcsalád létezését. Marcantonio könyve magyar szempontból azért is igen fontos, mert leszámol az MTA-körökben gyakran hangoztatott előítélettel, hogy az uráli, finnugor, ugor nyelvrokonság-elméletet ellenző kutatók műkedvelők, és olyan politikai felfogásúak, hogy a magyar nyelv észak-európai és szibériai nyelvekkel való rokonságát épp darwinista alapon nem tudják elfogadni. Marcantonio tanulmányára ezeket az előítéleteket nem lehet ráfogni. A tudományos alapokon kutató professzor magasan képzett szakember, akik alaposan tanulmányozta az ún. uráli nyelveket, kitűnően ismeri a finn és a magyar nyelvet is. Könyve a tárgyilagos, tudományos igazságok jegyében készült. Emiatt ezt a könyvet nem lehet elhallgatni vagy lekezelni. Marcantonio állításaival vitába kell szállni, hiszen ha ezt nem teszik, akkor éppen azon állításait igazolnák, hogy az uráli, finnugor, ugor nyelvrokonság tévhitekre épül, s e rokonság hangoztatói tévhitek sorozatát megdönthetetlen, tudományos igazságként, azaz dogmaként kezelik."

Dr. Marácz László Vissza

Tartalom

Köszönetnyilvánítás	13
Táblázatok jegyzéke	14
Képek jegyzéke	16
Rövidítések	17
Nyelvtani rövidítések	20
Nagyobb folyóiratok és szótárak rövidítései	22
Hangtani átírás és hivatkozások	24
Előszó	27
Bevezetés	31
E könyv célkitűzései	31
A hagyományos uráli elmélet	32
A módszer	35
Adatok és vélekedések	35
Az uráli elmélet története	39
Az összehasonlító módszer	40
A könyvben követett alapelvek	43
Az elfogadott elmélettel ellentétes adatok módszeres újraértékelése	45
Kulcsfontosságú minták az adatokban	49
Bevezetés az uráli elméletet alátámasztó, illetve az ellenző irodalomba	50
Az uráli elmélet történelmi megalapozása	55
Az első történelmi források	59
A finnségi nyelvű népek	59
A magyarok	60
A finnugor csomópont eredete: az "ugor-török háború"	75
Történelem	75
Budenz eredeti adatainak nyelvészeti elemzése	78
Az uráli csomópont eredete	84
Történelem	84
Donner eredeti adatainak nyelvészeti elemzése	86
A 20. század elejének nyelvészeti modelljei	88
Modellek	88
Nyelvészeti elemzés	90
Az urál-altaji elmélet	91
Következtetések	93
A bizonyítékok összegzése	93
Az elméletre gyakorolt politikai hatás	95
Az uráli elmélet mai értelmezései	101
A tankönyvi értelmezés - az "elfogadott uráli elmélet"	102
A tankönyvi értelmezés bírálata és vagylagos javaslatok	105
Változatok a hagyományos családfamodellre	105
A genetikai rokonság elutasítása	112
Tágabb nyelvcsaládok	115
Következtetések	117
Az uráli családfa hangszerkezetének és szókészletének helyreállítása	119
Janhunen forrásanyaga: ős-permi-finn-szamojéd	122
A hangtani szabályok és szófejtések száma	122
Az összehasonlító módszer "halmozódó hatása" az ős-uráli forrásanyagban	124
Az ugor csomópont rekonstrukciója	127
A magyart elszigetelt nyelvként ismerik el	127
A rejtély megoldódik	129
Valóban megoldódott a rejtély?	130
Az uráli nyelvek fonológiai szerkezetének áttekintése	132
Fonémajegyzék	132
Mennyiségi szembenállás	133
Morfo-fonológiai váltakozások	134
Kísérlet az ős-uráli magánhangzókészlet rekonstrukciójára	140
Magánhangzó-váltakozás a mennyiségi megfelelés ellenében	140
Az uráli családfa egyszerűsítése	145
Az ős-uráli és ős-finnugor magánhangzórendszer Sammallahti-féle helyreállítása	148
Az ős-obi-ugor magánhangzórendszer "rekonstrukciója"	150
Az ős-szamojéd összeillesztése az ős-finnel: Janhunen forrásanyaga	151
Következtetések a magánhangzórendszerről	163
Kísérlet az ős-uráli mássalhangzórendszer helyreállítására	165
A "helyreállított" ős-uráli mássalhangzórendszer	167
Hangváltozások a mássalhangzórendszerben	171
Az "ugor" újítások	188
A lapp nyelv helyzete	194
Folyamatban lévő hangváltozások	196
Következtetések a mássalhangzórendszerről	197
Közös fonológiai jellegzetességek Eurázsiában	198
Következtetések	200
A rekonstrukciók helyzete	200
Az adatok egyik lehetséges értelmezése	202
Az adatok egyik lehetséges értelmezése az elméleten belül?	204
Az elméletnek ellentmondó adatok lebecsülése	205
Hibás megfeleltetések vagy valódi nyelvi összefüggések?	209
Bevezetés: Az '1'-'10' ős-uráli számnevek jelentősége	210
A módszer	214
Eredmények	219
A testrészek UEW-ben közölt megnevezései	219
Janhunen forrásanyaga	222
A statisztikailag jelentősnek tűnő hasonlóságok	224
Következtetések	229
Kölcsönzés vagy öröklés?	233
Módszertan	234
A nem uráli nyelvekkel fennálló párhuzamok	237
Testrészek, valamint a növény- és állatvilág	237
Jellemző példák	240
Az uráli és altaji közötti megfelelések	245
A magyar és a nem uráli nyelvek megfelelései	248
Mikor és mely nyelvekből kölcsönzött a magyar?	251
Az uráli és a jukagir közötti megfelelések	258
A jukagir helyzete	258
A szótani összefüggések	260
Az uráli és az ndoeurópai közötti megfelelések	261
Valódi megfelelések vagy véletlenszerű hasonlóságok?	261
Az indoeurópai eredetű szavak természete	263
Az alaktani hasonlóságok természetéről	264
Következtetések	265
Az uráli ősnyelv kora	267
Rekonstruált fanevek és az uráli ősnyelv időrendje	268
Indoeurópai jövevényszavak és az ős-uráli nyelv időrendje	272
Az ős-indoeurópai korszak	275
Az ős-indoiráni korszak	275
Rédei következtetései	278
Balti és germán jövevényszavak a finnségi nyelvekben	278
A balti jövevényszavak	279
A germán jövevényszavak	281
Az indoeurópai jövevényszavak Koivulehto értelmezésében	283
Az ős-uráli x szegmens és az ős-indoeurópai gégehangok	284
Korai uráli/indoeurópai kapcsolatok és az uráli őshaza	286
Indoeurópai jövevényszavak, ázsiai jövevényszavak, vándorszavak vagy valami más?	287
A vélelmezett uráli alárétegződés	290
Szótani ráhatás	290
Alaktani és alak-mondattani ráhatás	291
Fonológiai ráhatás	292
Összegzés és következtetések	295
Alaktan	297
Esetragok és az uráli nyelvek alapvető tipológiai szerkezete	299
Az elsődleges esetragok helyreállítása	300
A másodlagos esetragok kialakulása	305
Elágazással létrehozott másodlagos ragok	306
Nyelvtani eszközzéé válás útján létrejött másodlagos esetragok	309
Az esetragok és birtokos személyragok fordított sorrendje	318
Alaktani megfelelések a szamojéd és a jukagir között	322
Az esetrendszer	322
Az uráli/jukagir megfelelések hagyományos magyarázata	324
Nyelvtani végződések	325
Birtokos és személyes névmási ragok	325
Személyes névmások	328
Többes szám és kettős szám az uráli nyelvekben	330
Igeidő, igeszemlélet, igemód és más származékos morfémák	340
Izomorf szerkezetek	342
Tagadó ige	343
Az igeszemlélet jelölői és igei szerkezetek	344
Főnévi igenévi, gerundiális igei szerkezetek	345
Névutós szerkezetek	347
A tipológia szerepe	348
A mássalhangzós formánsok eloszlása Eurázsiában	351
A formánsok	351
Matematikai elemzés	352
Összefoglalás és következtetések	356
Az alaktan helyzete az uráli nyelvekben	356
Töprengés az esetragokról és az uráli nyelvek régiségeiről	358
A kép kiegészítése: tulajdonnevek, régészet és genetika	361
Tulajdonnevek	363
Népnevek az uráli nyelvekben	363
A Suomi "szófejtései"	364
A magyarok önelnevezése	366
A "baskír-magyar kérdéskör"	372
Helynevek az uráli nyelvekben	376
Genetika	378
Régészet	379
Következtetések	381
Összefoglalás és következtetések	383
Összefoglalás	384
Következtetések	389
A nyelvészeti módszer	391
Az összehasonlító módszer nem elegendő	392
Hol siklott félre az eljárás?	394
Függelék
Testrészek neveinek eloszlása az UEW-ben	397
Janhunen (1918A) korpuszából vett szavak eloszlása	399
Elsődleges esetragok és eloszlásuk az uráli térségen belül és azon kívül	401
Önelnevezések az uráli nyelvekben	405
Közös magyar/baskír helynevek	407
Jegyzetek	409
Felhasznált irodalom	427
Általános tárgymutató	455
Nyelvi tárgymutató	458
Szerzők jegyzéke	460