"Az Úr nem késlekedik, hanem eljön"

Előszó

A Napi kenyerünk sorozat e kötete az ádventi és karácsonyi idő homíliáit tartalmazza a szentmise könyörgésével és az olvasmányok szentírási helyeivel. Néhány konkrét esemény, amire a homília hivatkozik, jegyzetben olvasható. Az Ádvent a latin adventus, eljövetel szó magyar formája. Az Ádventi idő a liturgiában az Úrjézus eljövetelét előkészítő időszak neve. A liturgikus naptárban a december 25-ét megelőző négy vasárnapot magában foglaló időszak. A liturgikus év mindig ádvent első vasárnapjával kezdődik. 2003 adventje tehát már a 2004-es évhez tartozik, azt indítja. Az ádventi hajnali szentmise a nevét - Roráte mise - a kezdőénekéről, az introitusról kapta: „Rorate coeli desuper et nubes pluant justum. Aperiatur terra et germinet Salvatorem. Harmatozzatok egek onnan felülről és a felhők essék az igazat. „Nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt! (Iz 45,8). Hétköznapokon a II. Vatikáni Zsinatig Adventben végig ugyanazok voltak a könyörgések és az olvasmányok (Szentlecke Iz 7, 10-16; Evangélium Lk 1,26-38); a négy vasárnapnak saját szövegei voltak. A Zsinat után, 1968-ban a hétköznapok saját miseszövegeket, a vasárnapok pedig 3 éves forgóban A, B, C év jelzéssel új olvasmányokat kaptak. Az előttünk álló Adventtel kezdődő év C év lesz. Az Adventi idő sajátossága, hogy az Úrjézus négy eljövetelének megfelelően négy vasárnapból áll. Ezért az Advent hétköznapjainak számát az első vasárnap dátuma határozza meg. Legkorábbi dátuma november 27., ilyenkor a 4. vasárnap december 18-a, s a hétköznapok száma 24 nap. Vissza