Előszó
A második világháborút követően a demokratizálódási folyamat Európában elérte a gazdaság széles értelemben vett kereteit is. Az érdekeltek rájöttek, arra, hogy a háborúk és a szélsőséges konfliktusok elkerülésének egyik útja a gazdaság szabályozása, hatékony állami beavatkozásokon keresztül, továbbá a munka világának szereplői részéről létrejövő önkorlátozás és párbeszéd. Ezen együttműködés egyik „lába" a munkáltatói oldal.
A szabályozott piac egyik megnyilvánulása a Montánunió létrejötte és az abban szereplő országok munkaadói által kialakított szövetség a Conseil des Fédérations Industrielles d'Europe (CIFE). Ez a szerveződés volt a csírája a munkaadói szövetségnek, és evolúciós folyamatként az egyre jobban szerveződő nyugat európai gazdasági és politikai együttműködés mellett a Római Egyezmény kistestvéreként 1958-ban megalakult a Union des Industries de la Communauté européenne (UNICE).
Alakuláskor a római hatok országai munkaadó szövetségei alapították a szervezetet. (Német Szövetségi Köztársaságot és Hollandiát két-két szervezet képviselte. A görög munkaadók szövetsége társult tag lett.
Alakuláskor 7 igazgató és 7 alkalmazott képezte a létszámot, Az első főtitkár (Ms. H.M. Claessens) lett, az elnök, pedig Léon Bekaert. A központ Brüsszel lett. Alakuláskor 11 bizottságot és 12 munkacsoportot alakítottak ki az egyes kérdések demokratikus egyeztetésére.
A szervezet létrehozásának alapvető ösztönzője az volt, hogy a munkaadó szervezetek határokon átnyúló módon egyeztessék elképzeléseiket, hivatalos, bejegyzett szervezeten keresztül érvényesítsék jogaikat és hivatalos európai szervezetekkel hivatalos kapcsolatot építhessenek.
A szervezet felvállalja a stratégiai és a napi problémák kezelését és tárgyalását a különféle multinacionális szervezetekkel horizontális kapcsolatok kiépítésével. Az UNICE sohasem volt szektorális szervezet.
Az elmúlt több mint negyven évben sok kiváló elnök képviselte a munkaadókat, akik mind nemzetközi, mind hazájuk gazdaságában és politikájuk alakításában fontos szerepet játszottak.
A szervezet folyamatosan növekszik.
2004-ben 37 tag és 3 megfigyelő vesz részt a munkában, 30 országból. (A tagok és megfigyelők felsorolását és elérhetőségét lásd a függelékben.)
A jelenlegi szervezet öt fő bizottságot és 60 munkabizottságot tartalmaz. A szervezet mintegy 45 fő alkalmazottat foglalkoztat. A főtitkár Mr. Philippe de Buck és a jelenlegi elnök Dr. Jürgen Strube.
Vissza