Az ungvári járás 14 településének helynevei

Előszó

A kárpataijai helynevek gyűjtésének nagy jelentőséget tulajdonítunk, mivel a régió földrajzi, nyelvi, etno-kulturális és történelmi szempontból is érdeklődésre tarthat számot. A téma fontosságához nem fér kétség, még sincs mind a mai napig monografikus jellegű kutatás sem a tudomány, sem a kultúrtörténet szintjén. Cikkek és utalások Kárpátalja helyneveiről a XIX. századtól már megjelennek: Pesty Frigyes kéziratában /1837/, Lehoczky Tivadar /1881/, N. Borszov /1885/, I. Filevics /1894/ munkáiban; a XX. században érinti a problémát A. Petrov /1911/, M. Sztripszkij /1924/, N. Beszkid /1928/, Melich János /1925-1929/, Moór Elemér /1930/, J. Sztanyiszlov /1948/, K. Cilujko /1952/, N. Antosin /1955/, N. Lelekács /1957/, L. Humecka /1958/ és mások.
A téma alaposabb kutatásához látott hozzá az 50-es években K. Halász, az Ungvári Állami Egyetem Ukrán Nyelvi Tanszékének ma már nyugdíjas tanára, aki 1960-ban védte meg kandidátusi értekezését Kárpátalja településneveinek témaköréből s jelenleg is folytatja az anyag gyűjtését és rendezését, kiegészítve a helységneveket a víznevekkel. Sajnálatos módon nyomtatásban csak kisebb cikkek jelentek meg, az értékes anyag nagyobb része kéziratban van meg. 1967-ben Lizanec Petro jelentetett meg egy cikket azokról a földrajzi nevekről, amelyek a magyar nyelvből kerültek be a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokba. A 60-as évektől az ungvári egyetem magyar filológiai tanszékén tanári irányítással a hallgatók aktív nyelvjárási, népköltészeti, néprajzi anyaggyűjtést folytatnak. Vissza