Előszó
- 1 -
E E V E Z E T É-S
T. A diacíplina definíció,ja.
Legegyazeriibbnek tiinik öeszehasonlitani két msaik tudományág meghatározásával, hogy világos legyen klilönbaégük. Az egyik tudomáiiyág az exegézia, Diely a bibliai szöveg ^n^j^ értéeével foglalkozik, illetve mindazzal, ami a megértés fo-ryamatához ^tartozik, tehát nyelvi kérdésekkel,^ kortörténeti, vallástörténeti és szellemtörténeti ösazefliggésekkel.
A bibliai teológia a megértésen túl tematizál; té-hát felfigyel a sztereotip kifejezésekre, a kUlönbözo "összefüggésekben felbukkanó rokon-f^onőolatokra, az egyes iratok ég szerzőkspeciális mondanivalójára, vagy ép;^en közös kincsérc azaz több__irat közös mondanivalójára. 'T'ehát a megértett szövegen egy lépéssel túlmegy, és a szövegek mondanivalóját tema-tizálja.
A dogmatika pedig' s.zisztemajiiz^ál,a megértett szövegből és a szöveg centrális vagy"~Eangsulyoe mondanivalóiból renő-szert épit fel.
Természetesen a három tudományág között vannak átfedések. Hiszen az exegézia nem áll meg a Bsükebb értelemben vett szövegmegértésnél, ugyanakkor a dogmatika nem nélkülözi az exegéziet,a bibliai teológia pedig nemcsak ebben a felsorolásban, hanem az egyház életében is a kettő között áll De ez a meghatározás nagyjából-egészéből mégis eligazít ben-nlinke t.
2. A bibliai teológia ej^őtörtén^t_e.
Előtörténetnek nevezzük itt a reformációtól kezdődő, időszak munkásságát, roely megelőzi és előkészíti a máig tartó tudományos mód3zeressép;gel és igénkrességgel folytatott kutatásokat éa összegzéseket. Ugyanis maga az exegézis is tulajdonképpen a reformáció korában válik tudományos igényű szöveg-^ megértesse"". IgaV"^'.a szöveg kutatása már a humanisták munkájával elkezdődött /ennyiben előkészítői is voltak a reformációnak/, Már ebben az Időben meg is születik egy fontos eredmény: a részletekbe me'nő kutatás felhívja a figyelmet a Szentírás iratai között m.eglévő különbségekre, adandó esetben ellentétekre. Ezekre líiár Erasmus, majd Luther is felfigyelt. /Jóllehet ma a Pál-Jakab ellentétet egészen másképp értelmezzük, Luther megfigyelése mégis utmutató;jellegű./ A protestáns orthodoxia korában ezután nsm is történt ennél több, 'a Szent'lrás' tekintélye á'mai értelemben vett "független" kutatómunkát nem tette lehetővé. Legfeljebb az törtéjit, amit valahol a bibliai teDlóglf.:ás a dogmatika kö'zQti helyezhetünk el: svunmáriumok készültek, mint pl. Szegedi Kis István Locl communese. Amúgy pedig a protestáns teológia eleye "bibliai" kell hogy legyen-gondoljunk csak a Heiílelbergl Káté bibliai megalapozottságára, ami külsőleg is azonnal szembetűnően jelentkezik.
A jD_ietlzmus_^ torában ker^dődik a tudatos differenciálás s a naponta""BTbTT"av&,l táplálkozó ember észreveszi a különb-
Vissza