Az újkori világtörténet magyarnyelvű irodalmának bibliográfiája

Előszó

E bibliográfiával áttekintést kívánunk nyújtani a világtörténelem újkorra vonatkozó magyarnyelvű irodalmának egy évszázados termése felett. Úgy véljük, hogy ezzel segítséget nyújthatunk mind a magasabb fokú történelem-tanításhoz, mind a történelem egyes részletkérdései iránti szélesebbkörű érdeklődés kielégítéséhez; egyes esetekben még a történelemkutatáshoz is. Az 1860 és 1965 között megjelent magyar eredetű és magyarra fordított külföldi történeti anyag 2327 művéről, s azok területi és korszakbeli megoszlásáról adott körképünk talán történetírásunk további feladatainak kijelölése szempontjából is hasznossá válhat. Azt hisszük, hogy miután a magyar történelemre vonatkozó művek bibliográfiai feldolgozása már nagyrészt befejeződött, nem maradhatott el a világtörténelemmel foglalkozó magyarnyelvű művek feltárása sem. Ezt a feladatot az újkorra vonatkozóan mostani munkánkkal igyekszünk teljesíteni.
Bibliográfiánkba - amely fontosabb műveknél z 1860 előtt megjelenteket is felöleli, - a szorosan vett történelmi munkák mellett felvettünk minden olyan egyéb anyagot is, amely történelmi forrásanyagként számbajöhet: közgazdasági, politikai, földrajzi, néprajzi, statisztikai, hadtörténeti stb. munkákat. Különösen nagy figyelmet fordítottunk a marxista klasszikusok történelmi vonatkozású műveire, monográfiáira, cikkeire, sőt egyes nagyobb terjedelmű cikkrészleteire is. Ez anyagot ezért - eltérően a többi munkától, amelyet általában kötetenként dolgoztunk fel - analitikusan tártuk fel, vagyis a gyűjteményes kötetekben levő minden cikket külön-külön. Az anyag feldolgozásánál teljességre törekedtünk, - amennyiben erre ilyen széleskörű irodalmi területnél egyáltalán lehetőség nyílik, - de kihagytuk felvételünkből a tudományellenes, fasiszta és soviniszta tendenciájú munkákat; ezek száma azonban az újkori történelmi anyagban nem volt túl nagy. A történelmi tankönyvek között csupán az egyetemi-főiskolai anyagot vettük számba, az alacsonyabb fokú oktatási anyagot csak akkor, ha az illető történelmi területen nagy hiányok mutatkoztak. Vissza