A tizenhetedik század | |
Az empirizmus | 1 |
A köznevelés uralkodó eszméje a XVII. században | |
A humanizmus elhanyatlása | |
Az oktatás tárgya és módja | |
Az empirizmus és hatása | |
Első módszeres kísérletek | |
Amos Comenius | 18 |
Comenius élete | |
Herborn | |
London | |
Stockholm | |
Lissa | |
Sárospatak | |
Egy pedagógiai rendszer a XVII. században | |
Comenius és a klasszikusok | |
Az oktatás tárgyszerűsége | |
Az oktatás módszere | |
A tankönyvek | |
Comenius hatása | |
Comenius öröke | |
A racionalizmus | 50 |
Descartes | |
Port-Royal | |
Az oktatás a kis iskolákban | |
Az Oratórium | |
Vallásos nevelés | |
Értelmi nevelés | |
Locke elméleti álláspontja | |
Locke neveltje | |
A tizennyolcadik század | |
A francia felvilágosodás | 95 |
A kor szellemi arculata | |
A pedagógiai század | |
Condillac | |
Helvétius | |
Kritikai észrevételek | |
Az enciklopédisták. Diderot | |
Visszapillantás | |
A naturalizmus | 112 |
Rousseau, az ember | |
Vissza a természethez | |
A természetes nevelés | |
A test és az érzékek nevelése | |
Az értelmi nevelés | |
Az erkölcsi, vallási és eszthétikai nevelés | |
A természetes ember a társadalomban | |
Zsófia nevelése | |
A naturalizmus bírálata | |
Alaptévedések | |
Rousseau öröke | |
Az Emil hatása | |
A francia forradalom | 150 |
A parlamentek | |
La Chalotais | |
A francia forradalom | |
Talleyrand és Condorcet tervezetei | |
Az elemi népiskolák | |
A középponti iskolák | |
Az összeomlás | |
A pietizmus | 163 |
A mozgalom keletkezése és lefolyása | |
A hallei iskolák | |
Francke pedagógiai eszménye | |
Pietizmus és realizmus | |
Az első reáliskolák | |
A német felvilágosodás | 171 |
Előzmények | |
A német racionalizmus | |
Nagy Frigyes | |
A porosz iskolaügy megszervezése | |
Rochow Eberhard | |
Felbiger és az ausztriai népoktatás szervezése | |
A filantropisták | |
Badedow János Bernát | |
Írók és munkatársak | |
A test ápolása és gyakorlása | |
Emberszeretet és oktatás | |
A klasszikus nyelvek | |
A módszer | |
Vallás és erkölcs | |
A filantropizmus jelentősége és hatása | |
Az új humanizmus | 210 |
A mozgalom áttekintése | |
Új humanisták és filantropisták | |
Neo-humanizmus és realizmus | |
Az egykorú klasszikus oktatás bírálata | |
Új célok és új módszerek | |
A hellén ideál | |
Schiller és Herder | |
Herder középiskolai reformterve | |
Herder és a humanitás | |
Humboldt Vilmos | |
Goethe | |
A humanisztikus nevelés | |
Pestalozzi | 234 |
Egyetemes embernevelés és népnevelés | |
Pestalozzi élete | |
Gyermek- és ifjú évek | |
Neuhof | |
Szegény gyermekek iskolája Neuhorfban | |
Egy Remete Esti Órája | |
Lénárd és Gertrud | |
Az anya eszményképe | |
A nevelő munka | |
Kristóf és Elza | |
A nevelés legmagasabb feladata | |
Stans | |
Burgdorf | |
Hogyan oktatja Gertrud gyermekeit? | |
A szó | |
Az alak | |
A szám | |
Yverdon | |
Pestalozzi mint vallástanító | |
Hattyúdal | |
Pesatozzi öröke | |
Hazai törekvések és alkotások | |
A köznevelés külső története és állapota | 273 |
A köznevelés szelleme a XVII. században | |
Az iskolázás külső akadályai | |
Az iskolaügy politikai jelentőségének fölismerése | |
A magyarországi közoktatás állapota a régi rendszer idejében | |
Bírálók és úttörők | 289 |
Pázmány Péter a magyar családi nevelésről | |
Káldi György az iskoláról | |
Más egykorú vélemények a magyar iskoláról | |
Apáczai bírálata | |
Bethlen Miklós feljegyzései | |
Wázsonyi Márton és Bárány György | |
Mikes Kelemen | |
Maróthi György | |
Bessenyei pataki tanulóéveiről | |
Kazinczy Ferenc feljegyzései pataki iskolázásáról | |
Losontzi István a falusi iskolákról | |
Ítéletek a jezsuita iskolákról | |
Reformtörekvések a tizenhatodik században | |
Comenius | |
Keresztúri Pál | |
Apáczai mint nemzetnevelő | |
Szórványos iskolai reformok a XVIII. században | |
Pedagógiai érdeklődés előjelei | |
A Ratio Educationis | 324 |
A Jézus-Társaság feloszlatása | |
A Ratio Educationis | |
Az országos rendezés alapelvei | |
Nyugati hatások az új rendszerben | |
A normális módszer Magyarországon | |
A Ratio Educationis jelentősége | |
Erdély és a Norma Regia | 342 |
Előzmények | |
Az erdélyi iskolák kormányzata | |
Az erdélyi iskolák állapota | |
Az erdélyi népoktatás újjászervezése | |
Az erdélyi katholikus gimnáziumok | |
A reformátusok vásárhelyi normája | |
A szászok gimnáziumai | |
Fordulat az erdélyi iskolareformban | |
A Norma Regia | |
Erdélyi protestáns egyetem | |
A kolozsvári felekezetközi egyetem terve | |
A kolozsvári katholikus egyetem szervezése | |
Az erdélyi orvosképzés reformterve | |
Katholikus papkézés Erdélyben | |
A megcsonkúlt kolozsvári egyetem | |
A köznevelés mint politikai tényező | 380 |
József önkényuralma | |
A népoktatás | |
A gimnáziumok | |
Az egyetem | |
A protestáns iskolák helyzete | |
A nemzeti visszahatás | |
Pótolni valók | 392 |
Név- és tárgymutató | 393 |