Az újkori német társadalomtörténet útjai

Előszó

Az itt olvasható historiográfiai és társadalomtörténeti szövegek megírása során több szempontból is tematikai határmezsgyék mentén szándékoztam összekötni a kutatási és oktatási célokat. Az utóbbi években elsősorban a németországi társadalomtörténettel foglalkoztam, olyan ösvényeket választva ebben a rengetegben, amelyek érdeklődési körömnek megfeleltek. Ettől a tanulási folyamattól azt is vártam, hogy a tapasztalatok és ismeretek minél inkább hasznosíthatók lehetnek majd a nálam még messzebbre jutók vagy éppen ezekkel a témákkal először találkozók számára. A középpontba állított kérdések lényegében a „hosszú XIX. századra" vonatkoznak. A társadalomtörténeti látószöget szűkíteni kellett, amelynek racionális belátásához elegendő kézbe venni például a „Bibliographie zur neueren deutschen Sozialgeschichte" 1993-ban kiadott 439 oldalas kötetét, amely 73 tárgyszó alá sorolt be mintegy tízezer szakirodalmi címet. Ha az azóta szinte mindennapossá vált számítógépes tájékozódási lehetőségre és a megnövekedett publikációs terjedelemre gondolunk, akkor még inkább érthetővé válik az, hogy munkám valóban csak válogatás lehet. Mindezt persze már önmagában a társadalomtörténeti megközelítés is feltételezi, hiszen annak egyik sajátossága az, hogy bevallottan a jelenlegi kutatási helyzet és kijelölt szempontok szerint közelít a szűkebb értelemben vett politikatörténet tárgykörén túli múltbeli jelenségekhez. Ebben a tekintetben igen közel kerülhetünk más társadalomtudományokhoz, például a - történeti - szociológiához, amelynek ismereteire részben én is támaszkodtam. Kezdetben a zsidóság társadalomtörténete és a társadalmi mobilitás témái érdekeltek, amelyek végül sokkal inkább a historiográfia és a történettudomány intézményesülésének kérdéseihez, valamint a városi társadalmi csoportok, az iparosodás és társadalmi hatásainak vizsgálatához, valamint az összehasonlító regionális szemlélet módszertanához vezettek el. A szövegek összeállításakor lényegében a következő három főkérdést igyekeztem szem előtt tartani. A német historiográfiában milyen eszmetörténeti előzmények bizonyultak dominánsnak, és azok miképpen hatottak a társadalomtörténet, mint önállósodni törekvő szakterület intézményesülésére? Az előbbiekhez kapcsolódóan hogyan és milyen mértékben igazolható a történettudomány elméletekhez való kötődése? Hogyan tükröződnek a társadalomtörténeti intézményesülés jegyei egy-egy tapasztalati kutatásban, konkrét téma kifejtésében? Vissza