Bevezető | 1 |
Parlament és parlamentarizmus Magyarországon | |
Mi a parlamentarizmus? A parlamentáris politikai berendezkedés érvényesülése Magyarországon | 17 |
A demokratikus legitimáció elve | 21 |
A kormányzati felelősség kérdése | 23 |
A többségi elv értelmezése | 28 |
A parlamenti váltógazdálkodás | 31 |
A föderatív, dualisztikus államberendezkedés mint kizáró ok | 33 |
A parlament a politikai rendszerben | 35 |
A parlament-kormány viszonyrendszer | 35 |
Elméleti keretek | 35 |
Parlament-kormány viszony az egyes korszakokban | 41 |
Az államfő viszonya a parlamenthez | 47 |
A miniszterelnök, miniszterek személyének kiválasztása | 51 |
A parlament felosztása, elnapolása | 51 |
A törvénykezdeményezés joga | 53 |
Vétójog, előszentesítési jog | 54 |
Kül- és hadügyek | 55 |
A parlamenti funkciók érvényesülése | |
Törvényalkotó funkció | 59 |
A végrehajtó hatalmat ellenőrző funkció | 62 |
Igazságszolgáltató funkció | 69 |
A parlamentarizmus megítélése | 71 |
A parlament belső alkotmánya | |
A parlamenti jog | 81 |
A házszabályok fogalma, jelentősége, célja és tárgya | 82 |
Az írott ügyrend kialakulása, a házszabályok története | 84 |
A házszabályok megalkotása, módosítása, felfüggesztése | 86 |
Az alkotmány és a házszabályok | 92 |
A parlamenti eljárást befolyásoló egyéb tényezők | 94 |
A házszabályok jogforrási jellege | 96 |
A házszabályok megsértése | 98 |
Az újkori magyar parlament működési és szervezeti rendje | |
A parlamenti házszabályok fejlődése | 103 |
A kezdetek | 105 |
A parlamenti működés üzemszerűvé válása | 107 |
Az obstukció időszaka | 112 |
A magyar parlament újjáéledése, a Horthy-korszak házszabályainak változásai | 148 |
A "demokratikus intermezzo" korszakának parlamenti működése | 161 |
A parlamentarizmus tetszhalála - a kommunista diktatúra időszaka | 163 |
A demokratikus parlamentarizmus időszaka (1990-2002) | 176 |
A szakbizottsági rendszer kialakulása, a bizottsági-plénum viszonyrendszer | 195 |
A törvény-előkészítés folyamatának alakulása a dualizmusban, a szakbizottsági rendszer létrejötte | 195 |
A bizottságok súlyának növekedése, az "angol-magyar" rendszer | 211 |
A bizottságok szerepe a kommunizmus időszakában | 217 |
Bizottság-plénum viszony a demokratikus parlamentarizmus körülményei között | 220 |
A legfontosabb képviselői jogintézmények | 231 |
A beszédidő szabályozása | 231 |
A képviselői önálló indítványok | 249 |
A módosító indítványok | 256 |
Az interpellációs jog | 265 |
A frankciójogok megjelenése és térhódítása a magyar parlamentben, képviselői jogok a rendszerváltás után | 278 |
A frakciójogok hiánya - a pártfegyelem kérdése | 278 |
A frakciójogok megjelenése | 284 |
A frakciójogok szabályai és az ezzel kapcsolatos problémák | 288 |
A frakciójogok térhódítását kísérő viták | 293 |
Frakciójogok az egyes intézmények területén | 297 |
Összegzés | 313 |
A fegyelmi jog | 315 |
A parlamenti rend megzavarása | 316 |
Az igazolatlan hiányzások szankcionálása | 328 |
Fegyelmi ügyek a XX. századi magyar parlamentben | 333 |
Tárgymutató | 343 |