1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az újkor története/A legújabb kor története

Szerző
Budapest
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 712 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az újkor története 172 szövegképpel, 17 fekete, 2 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrálva. A legújabb kor története 189 szövegképpel, 18 fekete, 3 színes műmelléklettel és 1 színes térképpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

ÚJ VILÁG S ÚJ VILÁGBIRODALMAK.

Az óceánok megnyitása.
A RENESZÁNSZ új szellemet, új kort jelentett. Kutató iránya új föld fölfedezésére vezette Columbust 1492-ben, új... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

ÚJ VILÁG S ÚJ VILÁGBIRODALMAK.

Az óceánok megnyitása.
A RENESZÁNSZ új szellemet, új kort jelentett. Kutató iránya új föld fölfedezésére vezette Columbust 1492-ben, új vallásos felfogásra Luthert 1517-ben, új világbirodalom alapításának eszméjére V. Károlyt 1519-ben, a világrendszer új elméletére Copernicust 1543-ban. A reneszánsz akkor kerítette hatalmába a világot, amikor számolni kezdett a gyakorlattal, a közélettel, a tömeggel; s elsősorban akkor, amikor Amerika fölfedezésével Columbus »Castiliának és Leonnak új világot adott«. A középkor utazói nyugatról kelet felé, a szárazföldön igyekeztek előrehatolni. Az óceán megnyílt a hajósok előtt, de az utazások jóformán csak ötletesen történtek. A normánok épen a XV. században hanyagolták el amerikai összeköttetéseiket, amelyeknek teljes négy század alatt oly kevés hasznát vették. Nagyobb élénkség még mindig csak a Földközi-tenger partjain uralkodott; csakhogy a XV. század derekán ezeknek a partoknak nagyrésze már nem tartozott a keresztények birtokaihoz. Az övék csak Spanyolország északkeleti s Franciaország délnyugati partvonala, az olasz félsziget egész területe s az Adriai-tenger északkeleti része volt. Spanyolország többi és Afrikának egész északi része az arabok, Sziria, Kis-Ázsia és a Balkánfélsziget a törökök uralma alatt állott ; sőt a Fekete-tenger partján is török és tatár népek tanyáztak. Egyik tenger sem kelthetett tehát nagy elhatározásokat és zárkózott maradt mind a kettő. A normánok példája már a középkor derekán bebizonyította, hogy a hajózás, a földrajzi ősmeretek terjesztése s a kereskedelem új útjainak kijelölése körül elsősorban az óceán mellékén lakó népektől lehet valamit remélni. Az óceáni partvidékek lakói azonban túlságosan messze estek Rómától, azért a rómaiaknak a Földközi-tenger határai közé szorult kutató és fölfedező szelleme nem lehetett rájuk hatással. A XV. század elején a portugálok még olyan bátortalanok voltak, hogy az Atlanti-óceán partjaitól 45 kilométernyinél messzebbre nem mertek kievezni. Vissza

Tartalom

AZ ÚJKOR TÖRTÉNETE

I. FEJEZET. ÚJ VILÁG ÉS ÚJ VILÁGBIRODALMAK 3-39
I. Az óceánok megnyitása. II. Észak- és Közép-Amerika a középkorban
III. Dél-Amerika államai a középkorban. IV. A negyedik földrész (Amerika) meghódítása. V. Augustissiina Casa de Austria. VI. A török kalifaság.
II. FEJEZET. ÚJ HITVALLÁSOK 45-78
I. Az egyházi reform kérdése. II. Luther Márton reformációja. III. Refomáció, társadalom, állam. IV. A svájci hitújítás. V. Az angol reformáció. VI. A relormáció terjedése.
III. FEJEZET. AZ ELSŐ VALLÁSHÁBORÚK 83-110
I. Németországban. II. Loyola és a jezsuiták. III. Németalföld szabadságharca. IV. Anglia asszonykirályai. V. A hugenották. VI. Az első vallásháborúk eredménye.
IV. FEJEZET. A HARMINCÉVES HÁBORÚ 112-124
I. A csehek felkelése. II. Európa a Habsburgok ellen. III. A középeurópai válság megoldása.
V. FEJEZET. AZ ÚJKORI MŰVELTSÉG KEZDETE 129-153
I. Eppur si muove. II. Nemzeti irodalmak. III. A művészetek. IV. Gazdasági állapotok.
VI. FEJEZET. AZ ANGOL FORRADALOM 160-176
I. A népfölség elve. II. Az angol köztársaság. III. Az alkotmányos királyság biztosítása.
VII. FEJEZET. XIV. LAJOS KORA 181 - 197
I. A nagy miniszterek és a Fronde. II. XIV. Lajos korlátlan uralma. III. A nyugati kérdés.
VIII. FEJEZET. A KELETI KÉRDÉS 205-214
I. A török világbirodalom hanyatlása. II. A legszélsőbb Kelet.
IX. FEJEZET. AZ ÉSZAKI KÉRDÉS 221-230
I. A három vetekedő állam. II. Az északi háború.
X. FEJEZET. A HABSBURGOK ÖRÖKSÉGE 246-256
1. A spanyol örökösödési háború. II. Az osztrák örökösödési háború.
XI. FEJEZET. POROSZORSZÁG EMELKEDÉSE 264-271
I. A királyság alapítása. 11. Nagy Frigyes.
XII. FEJEZET. ORSZÁGOK FELDARABOLÁSA 279-287
I. Lengyelország első felosztása. II. Törökország felosztásának terve.
III. Finis Poloniae.
XIII. FEJEZET. A MINTA-ÁLLAMOK 290-298
I. Az önkényes uralom Franciaországban. II. Az alkotmányos uralom Angolországban.
XIV. FEJEZET. A FELVILÁGOSULTSÁG KORA. 305-329
1. A támadás (akció)
I. Montesquieu, Rousseau és Voltaire triumvirátusa. II. A tudósok. III. Az eszmék egyeztetői és terjesztői.
2. A védelem (reakció)
I. Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa. II. Az osztrák abszolutizmus.
III. Abszolutizmus a latin és román népeknél. IV. II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa.
XV. FEJEZET. A GYARMATOK 333-342
Az első nagy gyarmatosító birodalom.
XVI. FEJEZET. XIV. LAJOS RENDSZERÉNEK BUKÁSA 348-357
I. XIV Lajos francia király. II. A francia rendek utolsó országgyűlése.
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1. Amerika természetes népeinek életmódja az újkor elején 4
2. Vespucci Amerigo a „Déli keresztcsillag" megfigyelése közben 8
3. I. Miksa császár (1193-1519) 30
4. V. Károly császár. (Színes műmelléklet) 32
5. II. Gyula pápa 34
6. VIII. Henrik angol király 74
7. Európa a XVI. században. (Színes térkép) 82
8. II. Fülöp spanyol király 90
9. Erzsébet királyné diadalmenete 1588. november 24-én, az Armada legyőzésekor 102
10. IV. Henrik francia király 108
11. Európa a XVII. századiban. (Színes térkép) 112
12. Tengeri hajó a XVI. században 154
13. I. Károly angol király 160
14. Richelieu herceg és bíbornok 182
15. A fontainebleaui kastély XIV. Lajos korában. (Színes műmelléklet) 192
16. Frigyes Vilmos, a brandenburgi nagy választófejedelem 200
17. Sobieskij János lengyel király 208
18. Nagy Péter cár 240
19. Nagy Frigyes 272
20. Egy szabadkőműves-páholy belseje 316
21. Az États Généraux megnyitása Versaillesban 1789 május 5-én 358
22. Európa 1789 óta. (Színes térkép) 360

A LEGÚJABB KOR TÖRTÉNETE
I. FEJEZET. A FRANCIA ALKOTMÁNYOS KIRÁLYSÁG 363-384
I. A forradalom kitörése. II. Népfölség a nemzetgyűlésben és az utcán. III. Alkotmányos újítások. IV. Az alkotmány szentesítése. V. A királyság bukása.
II. FEJEZET. A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG 393-406
I. A köztársaság megalapítása. II. A girondiak bukása. III. Robespierre névtelen diktátorsága.
III. FEJEZET. A KATONÁK KÖZTÁRSASÁGA 415-436
I. Az új taktika. II. Bonaparte első hadjáratai. III. A directorie bukása. IV. Bonaparte konzulsága.
IV. FEJEZET. KÉT ÚJ CSÁSZÁRSÁG A RÓMAISÁG ROMJAIN
I. A francia és az osztrák császárságok alapítás (1804). II. A római szent birodalom bukása. III. A világuralom kérdése.
V. FEJEZET. AZ EURÓPAI EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSA 474-492
I. A népek. II. A fejedelmek. III. A szent szövetség alakítása.
VI. FEJEZET. A SZABADSÁG SZELLEME 499-521
I. A latin népek ébredése. II. Amerika az amerikaiaké. III. »Hellásznak kincse«. IV. »Angliának kincse«.
VII. FEJEZET. A HARMINCAS ÉVEK 531-537
I. A júliusi forradalom (1830). II. A személyes unióban élő országok.
VIII. FEJEZET. AZ 1848. ÉVI FORRADALMAK 548-555
I. Franciaországban. II. Európa többi forradalma.
IX. FEJEZET. A FORRADALMAK ELNYOMÁSA 562-577
I. Francia- és Olaszországban. II. A középeurópai forradalmak bukása. III. A reakció.
X. FEJEZET. A KELETI KÉRDÉS 584-593
I.A krimi háború és következései. II. Orosz-és Törökország utolsó mérkőzése. III.
»Szabadság a hó alatt«.
XI. FEJEZET. UNIÓ ÉS DUALIZMUS 601-608
I. Olaszország egyesítése. II. Ausztria és Magyarország dualizmusa.
XII. FEJEZET. FRANCIÁK ÉS NÉMETEK 617-626
I. A harmadik francia köztársaság. II. A német császárság.
XIII. FEJEZET. ANGOL VILÁGSZELLEM 631-643
I. A britt impérium és az indiai császárság. II. Az amerikai Egyesült Államok válsága. III. Amerika egyesítésének terve.
XIV. FEJEZET. MÁS FÖLDRÉSZEK POLITIKAI VISZONYAI 649-658
I. Ausztrália és Oceánia szervezése. II. Afrika felosztása. III. Ázsiai kérdés.
XV. FEJEZET. A LEGÚJABB KOR MŰVELTSÉGE 665-679
I. Irodalom. II. Művészetek. III. A társadalmi tudományok. IV. A természet- és matematikai tudományok.
XVI. FEJEZET. A MUNKA SZÁZADA 687-695
I. A találmányok és a fölfedezések. II. Gazdasági és társadalmi állapotok.
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. Jelenet a francia háborúból 404
2. Az 1795 október 5-iki utcai harc Párisban 416
3. A franciák bevonulása Velencébe 1797 május 16-án 424
4. Bonaparte Napoleon tábornok a fáraók mumiái előtt 428
5. Az abukiri tengeri csata 1798 augusztus 1-én 432
6. Napoleon császár. (Színes műmelléklet) 448
7. I. Napoleon 450
8. A párisi kongresszus 1856-ban 480
9. I. Napoleon hazaindulása Elba szigetéről 486
10. A waterlooi csata 1815 június 18-án 488
11. Európa a XVIII. században (Színes térkép) 498
12. Európai divat, 1841-1848 498
13. A párisi nép a Tuileriák tróntermében 1848 februárius 24. 552
14. A szövetségesek hadvezérei a krimi háborúban 584
15. A Malakoff-torony bevétele 1855. szeptember 8. 586
16. I. Ferenc József 616
17. A német császárság kikiáltása Versaillesben 1871. januárius 18. 626
18. Bismarck Ottó. (Színes műmelléklet) 629
19 .Az uralkodók átkelése a Szuezi csatornán 1869. november 17. 652
20. Oshima japán tábornok támadása a Ta-Tong folyónál levő Ping-Fan ellen, északnyugati Kínában. (Színes műmelléklet) 662
21. Az első tengeralatti kábel elhelyezése Valentina szigetén 1857. augusztusában 688
22. Gyarmatárúkereskedés Rochefortban 696

Dr. Márki Sándor

Dr. Márki Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Márki Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem