Az újkor dialektikus filozófiája I-II.

Tartalom

I. kötet
Előszó a második német kiadáshoz 7
I. Bevezetés 9
1. Az újkori dialektika rekonstruálásának feladata 9
2. Az újkori dialektika előtörténetéhez 26
a) A Descartes-tal kezdődő újkori tapasztalatelmélet . 26
b) Az újkori tapasztalatelmélet módszere 31
c) A dialektika racionalista gyökerei 34
II.Dialektikus témák Kantnál:
A tiszta ész kritikája 41
1. Transzcendentálfilozófia és analitikus módszer 41
2. A tapasztalat és a tapasztalat analízise 49
3. A tapasztalatelmélet dialektikus értelmezése 54
4. Dialektikus előzmények a kategóriák táblázatában 61
5. A dialektika mint a látszat logikája 67
6. A transzcendentális dialektika és a tapasztalatelmélet. 75
7. A tiszta ész antitetikája 82
8. A lehetőségek teljességének dialektikája 93
a) A tiszta ész ideálja 93
b) Az ideál megvalósulásának problémái 96
c) Eszideál és dialektika 97
III. Fichte, Schelling és Schleiermacher dialektikája 101
1. Johann Gottlieb Fichte 101
a) A tudománytan feladata: a tapasztalat analízise... 101
b) Dialektika és tapasztalatelmélet 107
c) Tudás és cselekvés dialektikája; a tárgyiság problémája 117
d) A dialektikus kapcsolatok rekonstrukciója 121
e) Dialektikus elemek Fichte filozófiájában 1800 után 129
2. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling 133
a) A tapasztalat dialektikája 135
b) A termésiet dialektikája 140
c) A szubjektum-objektum eszméje... 144
d) A diálektika misztikus értelmezése 146
e) A rendszerösszefüggés dialektikája 151
3. Friedrich Dániel Ernst Schleiermacher 156
IV. Dialektika és tapasztalatelmélet Hegelnél... 165
1. Dialektika az ifjúkori teológiai írásokban 166
2. Az ismeretelmélet hegeli kritikája 173
3. Analízis és szintézis 189
a) Az analízis mint tárgyelemzés 190
b) Az analízis mint fogalomelemzés 191
c) Az analízis mint tételelemzés 197
d) Az abszolút módszer 199
4. Tapasztalatelemzés és dialektika 203
a) Vélekedés, észrevevés, megértés 206
(1) A megismerés mint az adottságok befogadása 206
(2) A megismerés mint észrevevés 207
(3) A megismerés mint az értelem teljesítménye 209
b) Az öntudat 213
c) Az ész 219
5. Fenomenológia és teóriadinamika 222
6. A dialektika mint logika 233
a) A Fenomenológia és a dialektikus logika 233
b) A lét, a nemlét és a levés dialektikája 236
c) A lét, a lényeg és a fogalom dialektikája 241
(1) A lét szférája 243
(2) A lényeg szférája 246
(3) A fogalom szférája 249
7. A rendszer dialektikus struktúrája 253
8. A történelem dialektikus felfogása 261
Névmutató az első kötethez 269

II. kötet
V. A dialektika Marxnál, Engelsnél, valamint
a későbbi dialektikus materializmusban 7
1. A filozófia, megszüntetése 7
2. A dialektika marxi felfogásának fejlődése 12
a) A Gazdasági-filozófiai kéziratok dialektikája 12
b) Történelmi materializmus és dialektika 20
c) A politikai gazdaságtan módszere 29
(a) Az ellentétek egysége 39
(b) A mennyiség átcsapása minőségbe 41
(c) Lényeg és jelenség 42
(d) A dinamikus esszencializmus 45
3. A dialektikus materializmus alapjai Friedrich Engelsnél 50
4. Dialektikus materializmus Leninnél és követőinél 67
5. A dialektikus logika programja 79
VI. Idealista dialektika a XX. században 93
1. A neoidealista álláspontok viszonya Hegel filozófiájához 96
2. A dialektika neoidealista koncepciói 103
3. Jean-Paul Sartre idealista dialektikája 125
VII. Dialektika a neomarxizmusban 131
1. Elmélet és gyakorlat viszonya 132
2. Idealista elemek a neornarxista dialektikában 138
3. A társadalmi totalitás dialektikája 155
4. A dialektika mint módszer 166
Befejező megjegyzések 181
Wolfgang Röd, a filozófus (Boros Gábor) 187
Névmutató a második kötethez 197

Témakörök