Fülszöveg
Ebben a kötetben egy tervezett televíziós műsor forgatókönyvét nyújtjuk át az olvasónak. A forgatókönyvet a szerző, Széchenyi kiváló ismerője a Magyar Televízió felkérésére dolgozta ki még 1980-ban, amelyet a televízió elfogadott ugyan, de mégsem vitt filmre.
Hogy miért nem - könnyű kitalálni. A munka középpontjában ugyanis a döblingi elmegyógyintézet falai közé zárkózott Széchenyi áll, aki nyolcadfél évvel Világos után kitört addigi letargiájából, s az élete művét megkoronázó Önismeret lapjain könyörtelen kritikával tette nevetség tárgyává a Habsburg-birodalomban a negyvennyolcas forradalmak eltiprása után kiépített Bach-rendszert. Márpedig a Kádár-rendszer sokban emlékeztetett a Bach-rendszerre.
Aki tehát elolvassa ezt a könyvet, nemcsak Széchenyi pályafutásáról kap számos új felismeréssel szolgáló képet, hanem sok tekintetben párhuzamot is vonhat a Bach-rendszer és a közelmúltbeli Magyarország viszonyai között.
Spira György 1925 óta a Magyar Tudományos Akadémia...
Tovább
Fülszöveg
Ebben a kötetben egy tervezett televíziós műsor forgatókönyvét nyújtjuk át az olvasónak. A forgatókönyvet a szerző, Széchenyi kiváló ismerője a Magyar Televízió felkérésére dolgozta ki még 1980-ban, amelyet a televízió elfogadott ugyan, de mégsem vitt filmre.
Hogy miért nem - könnyű kitalálni. A munka középpontjában ugyanis a döblingi elmegyógyintézet falai közé zárkózott Széchenyi áll, aki nyolcadfél évvel Világos után kitört addigi letargiájából, s az élete művét megkoronázó Önismeret lapjain könyörtelen kritikával tette nevetség tárgyává a Habsburg-birodalomban a negyvennyolcas forradalmak eltiprása után kiépített Bach-rendszert. Márpedig a Kádár-rendszer sokban emlékeztetett a Bach-rendszerre.
Aki tehát elolvassa ezt a könyvet, nemcsak Széchenyi pályafutásáról kap számos új felismeréssel szolgáló képet, hanem sok tekintetben párhuzamot is vonhat a Bach-rendszer és a közelmúltbeli Magyarország viszonyai között.
Spira György 1925 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgozik. Fő kutatási területe Magyarország polgári átalakulásának a története.
Főbb munkái: A magyar forradalom 1848-49-ben (1959), 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a (1964, angolul: 1974), A negyvennyolcas nemzedék nyomában (1973), Petőfi napja (1975, 1978, 1984), Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban (1979), A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán (1980, angolul: 1992), Négy magyar sors (1983, oroszul: 1986), Jottányit se a negyvennyolcból! (1989). Közreműködésével készült fontosabb könyvek: Kossuth Lajos (1952), Magyarország története III. (1957, 1961, 1975 - egy.tank.), Negyvennyolc a kortársak szemével (1973 - Rózsa Györggyel), Budapest története IV. (1978), Magyarország története tíz kötetben VI. (1979, 1987), Egy ezredév (Magyarország rövid története) (1986, németül és angolul: 1988, 1991, franciául: 1991), Irányi Dániel-Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 187-1849. I-II. (1989-sajtó alá rend.), Széchenyi István Válogatott Művei I-III. (1991-szerk.)
Vissza