Az újfehértói aranyéremkincs

Előszó

A LELÖKÖRÜLMÉNYEK
2002. április végén Újfehértó községből (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 64 darab közép- és kora újkori aranypénz került be a nyíregyházi Jósa András Múzeumba. A találók elmondása szerint az érmék házuk belső kertjének rendezésekor, kultúrnövény-telepítéskor bukkantak elő mintegy 5-20 centiméterrel a talaj felszíne alól. A múzeumba beadott anyag külföldi és magyar dukátokat, többek között II. Rákóczi György tízszeres aranyforintját tartalmazta. A szakemberek még aznap kiszálltak a helyszínre: a szemle további 44 db pénzt eredményezett. A következő három nap immáron fémkeresővel folytatott - kutatásai eredményeképpen összesen 261 db aranypénz került elő. A teljes lelet egy mintegy 5x 15 méteres területen szóródott szét, az epicentrum a lelőhely közepe felé volt található. A pénzek előfordulása nyomán szépen kirajzolódott az eke munkája, azok ugyanis 30-50 cm-es csíkokban bukkantak elő. Mellékletként világos színű cserépdarabok is előkerültek mint az elrejtés lehetséges tárgya, bár a kerámiaanyag csekély volta miatt nem egyértelmű, hogy ez a kincshez tartozott-e.
A LELET ÖSSZETÉTELE
A 261 darab magyar és külföldi aranypénzt tartalmazó lelet összsúlya 1,3 kilogramm, a legkorábbi darab Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) aranyforintja, a záróveretet I. Lipót 1684-ben kibocsátott dukátja képviseli. A leletben előforduló érmek verési idejét vizsgálva a 15. századból 5 db pénz (1,92%) származik, az előbb említett Zsigmond-arany, I. Mátyás aranyforintja, valamint 3 db hamburgi dukát 1497-ből. Ezután a verési évszámokban hosszú szünet következik, az 1506. évi, forgalmi pénznek nem tekinthető II. Ulászló-guldiner aranyveretét leszámítva az első évszámot I. Ferdinánd körmöcbányai aranyforintja jelenti 1544-ből. A 16. századból összesen 27 db aranypénz (10,38%) került elő, a többi mind 17. századi veret. A leletben talált fizetőeszközök évenkénti megoszlását figyelembe véve a következőket állapíthatjuk meg. A 16. század elejéről és közepéről mindössze 13 érem származik. Lényegében az 1570-es évek elejétől sűrűsödnek az évszámok, amelyek főleg az 16. század utolsó évtizedében gyakoriak. A 17. század elejéről egészen 1628-ig is vegyes a szóródási kép. Hosszabb évkihagyás viszont sehol sem található, két évnél tovább ez nem tapasztalható (1607-1608, 1620-1621). A kihagyásoknak történelmi magyarázata is lehet, hiszen az 1607-1608-as időszak közvetlenül Bocskai hajdúinak harcai, illetve a tizenötéves háború lezárása utáni időket fedi, amikor ebben a régióban még zavaros politikai viszonyok uralkodtak. Szintén ez a helyzet az 1620-21. évekkel is, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek a harmincéves háború keretén belül a Habsburgok ellen vívott sikeres harcait tükrözi. Vissza