Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése

Tartalom

BEVEZETÉS 7
I. MODERN JOG A LEGÚJABB KOR KÜSZÖBÉN 11
1. Az áruforgalmi, illetve az ún. gazdasági jogok történelmi szerepvállalása 13
1.1. Állam és jog a legújabb kor küszöbén 14
1.2. A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás 17
1.3. A jogrend, illetve a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások: Az ún. vegyes szakjogok 23
1.4. Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek 27
1.5. Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében 32
2. Átalakulás a modern (amerikai) jogi kultúrában 35
2.1. Az „általános elvárás" az igazságszolgáltatástól 35
2.2. A jogi kultúra újabb kori változásai 37
2.3. A jóléti társadalom szerepe 41
2.4. Az egyén és a „közhaladás" szimbiózisa 43
II. A FELZÁRKÓZÁS KÉNYSZERE ÉS ELLENTMONDÁSAI 51
3. A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás 53
3.1. A kisnemzeti (állami) struktúrák újabb kori fejlődése 53
3.2. A viszonylag kedvezőbb feltételek között születő modell sorsa 58
3.3. Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében 66
3.4. A jellegzetesen kelet-európai modell az újabb kori áttérés időszakában 76
4. Az újabb kori jogfejlődés és a gazdaság direkt irányítási rendszere 89
4.1. Az előtörténeti tényezők meghatározó szerepe 89
4.2. A szovjet jogi modell kialakulása 94
4.3. Az állam gazdasági-szervező tevékenysége, a forradalmi jogalkotás szerepe 95
4.4. A jog állammonopolista jellegének kialakulása 98
4.5. A kodifikált jog szerepe a gazdaság direkt irányítási rendszerében 102
4.6. A polgári eljárásjog pozitív szolgálati szerepe 108
III. KÉNYSZERPÁLYÁK, TERELŐUTAK 115
5. Torzulások a volt (európai) szocialista országok fejlődésében 117
5.1. Az európai „népi demokratikus" államok kialakulásának sajátosságai 117
5.2. Az ún. „népi demokratikus fejlődés" kezdetei német földön 119
5.3. A csehszlovák átalakulás 121
5.4. A lengyel „népi államiság" kezdetei 123
5.5. A délkelet-európai régió sajátosságai 127
5.6. A jugoszláv és az albán átalakulás sajátosságai 130
6. Az európai „népi demokratikus" jogcsoport-régiók jellegzetességei 134
6.1. A „szocialista jog" német földön 135
6.2. A csehszlovák és lengyel jogfejlődés jellemzői 140
6.3. A délkelet-európai jogcsoport 146
7. A modern jogrendszerek válsága a XX. században 153
7.1. A versailles-washingtoni rendszer, ill. a Népszövetség szerepe 153
7.2. A totalitárius (fasiszta) állam jellegzetességei és intézményei 155
7.3. A fasiszta jog szimptómái 158
7.4. A jogállamiság felszámolása 159
8. A külső tényezők determináns szerepe a kelet-közép-európai jogrendszerek újabb kori fejlődésében 163
8.1. A joghistória határán 163
8.2. A jogállamiság útvesztései felé 164
8.3. Kényszerpályák, terelőutak az újabb kori jogfejlődésben 165
8.4. A nürnbergi felelősségre vonás történelmi előzmények 170
Kútfők és a szakirodalom 173
IV. ÚJ DETERMINÁCIÓK FELÉ 175
9. Jogállamiság 177
9.1. A jogállamiság történelmi kezdetei 177
10. Jogállamiság az újabb kori jog fejlődésében 185
10.1. A történelmi előképek, típusjegyek kialakítása 186
10.2. Az emberi jogok egyetemes üggyé válása 191
10.3. Az emberi jogok egyetemes törvénye 201
11. A tudományszabadság 205
11.1. Az ősforrások szerepe a modell mibenlétének megértésében 205
12. A tudomány szabadságának történelmi szerepváltásai 215
12.1. A tudomány szabadság fejlődéstörténete 215
12.2. Az előtörténeti tényezők különleges történelmi szerepe 217
12.3. Eltérések az adott világmodellek történelmi kötődésében 219

Témakörök