Az új tudomány

Szerző

Giambattista Vico

Fordító

Dienes Gedeon

Szemere Samu

Budapest

'Giambattista Vico: Az új tudomány ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	713 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kihajtható melléklettel, néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Rozsnyai Ervin, Giambattista Vico	13
A mű gondolatmenete
A címlapon bemutatott kép magyarázata, amely a mű bevezetéséül szolgál	113
Az alapelvek megállapítása
Kronológiai táblázat	144
Megjegyzések a kronológiai táblázathoz. Az anyag előkészítése	145
Az elemekről	182
Az alapelvekről	226
A módszerről	231
A költői bölcsességről
Prolegomena
Bevezetés	243
A bölcsességről általában	244
A költői bölcsesség feladata és osztályozása	247
Az egyetemes vízözönről és az óriásokról	248
Költői metafizika	252
A költői metafizika, amely megadja a költészet, a bálványimádás, a jóslás és az áldozatok eredetét	252
Korolláriumok e tudomány legfőbb arculatairól	258
Költői logika	266
A költői logikáról	266
Korolláriumok a szóképekről, szörnyetegekről és a költői átvitelekről	268
Korolláriumok az első népek költői jelekkel való beszédéhez	273
Korolláriumok a nyelvek és a betűk eredetéről és ezen belül a hieroglifák, a törvények, a nevek, a nemzetségi címerek, az érmék, a pénzek eredetéről; azután az emberek természetjogának első nyelvéről és irodalmáról	280
Korolláriumok a költői beszédmód, az epizódok, az inverziók, a mérték, az ének és a vers eredetéről	299
Más korolláriumok, amelyeket kezdettől fogva hangoztattunk	306
Utolsó korolláriumok a tudósok logikájáról	315
A költői erkölcs	319
A költői erkölcsről és egyben ama közönséges erények eredetéről, amelyeket a vallás a házasság intézményével tanít	319
Költői gazdaságtan	330
A költői gazdaságtanról és egyben a családokról, amelyek kezdetben csak az atya gyermekeiből állottak	330
A famulusokból álló családok a városok keletkezése előtt. Nélkülük a városok létre sem jöhettek volna	350
Korollárumok a kizárólag megegyezéssel kötött szerződésekről	362
Mitológiai kánon	364
Költői politika	366
A költői politikáról, amely szerint a világ első köztársaságai a legyszigorúbb arisztokratikus formában keletkeztek	366
Minden állam a hübériség bizonyos örök elvei alapján jött létre	379
A cenzus és a kincstár eredetéről	390
A római comitiumok eredetéről	393
Korollárium arról, hogy az isteni gondviselés az államoknak és ugyanakkor a népek természetjogának irányítója	396
A héroszok politikája	399
Korolláriumok a régi római viszonyokról, különösen az állítólagos monarchikus római uralomról és az állítólagos, Junius Brutus által bevezetett népszabadságról	414
Korollárium az első népek heroizmusáról	417
Költői történelem	423
A költői történelem összefoglalása	423
Költői fizika	427
A költői fizikáról	427
A költői fizikáról az emberre vonatkozóan vagy a heroikus természetről	429
Korollárium a heroikus szentenciákról	434
Korollárium a heroikus leírásokról	434
Korollárium a heroikus erkölcsökről	436
Költői kozmográfia	438
A költői kozmográfiáról	438
Költői asztronómia	446
A költői asztronómiáról	446
Fizikai és filológiai bizonyítása az asztronómiai elvek egyformaságának valamennyi régi pogány népnél	446
Költői kronológia	449
A költői kronológiáról	449
Kronológiai kánon, hogy meghatározzuk az egyetemes történelem kezdeteit. Ezeknek meg kell előzniük Ninus monarchiáját, amellyel az egyetemes történelem kezdődik	452
Költői földrajz	456
A költői földrajzról	456
Korollárium Aeneas Itáliába jöveteléről	464
A heroikus városok elnevezéséről és leírásáról	466
Befejezés	470
Az igazi Homéros felfedezése
Az igazi Homéros keresése	473
Bevezetés	473
A rejtett bölcsességről, amelyet Homérosnak tulajdonítottak	473
Homéros hazájáról	477
Homéros koráról	478
Homéros páratlan tehetségéről a hősköltészetben	482
Filozófiai bizonyítékok az igazi Homéros felfedezése érdekében	485
Filológiai bizonyítékok az igazi Homéros felfedezésére	492
Az igazi Homéros felfedezése	500
Bevezetés	500
Amit a hagyományos Homérosban képtelenségnek és valószínűtlenségnek véltek, értelmet kap és szükségszerűvé válik az itt felfedezett Homérosban	501
Homáros költeményei két nagy kincs a görögországi népek természetjogának megismerése szempontjából	506
Függelék
A drámai és a lírai költők ésszerű története	507
A nemzetek történeti fejlődésének menetéről
Bevezetés	515
A természetek három fajtája	517
Az erkölcsök három fajtája	518
A természetjog három fajtája	519
A kormányformák három fajtája	520
A nyelvek három fajtája	522
A betűk három fajtája	523
A jogtudomány három fajtája	525
A tekintély három fajtája	527
A belátás három fajtája	529
Isteni jogfelfogás és az állam jogfelfogása	529
Korollárium a régi rómaiak állambölcsességéről	530
Korollárium a római jog alapvető történetéről	531
A törvényszékek három fajtája	534
Isteni törvényszékek	534
Korollárium a párbajokról és megtorlásokról	536
Rendes törvényszékek	539
Emberi törvényszékek	543
A korok három típusa	544
A vallásos, az érzékeny és a civilizált korok típusa	544
A heroikus arisztokrációk sajátságaiból merített egyéb bizonyítékok	546
Bevezetés	546
A határok őrzéséről	546
A rendek fenntartásáról	548
A törvények megőrzéséről	557
Más bizonyítékok, amelyek abból adódnak, hogy bizonyos államformák vegyülnek korábbi államok kormányformáival	561
Egy örök természetes királyi törvényről, amely szerint a nemzetek megnyugszanak a monarchiákban	563
A Jean Bodin rendszerére épült államelmélet elveinek cáfolata	565
Utolsó bizonyítékok, amelyek igazolják a nemzetek e fejlődésmenetét	570
Büntetések, háborúk, a számok rendje	570
Korollárium. A régi római jog komoly költemény volt s a régi jogtudomány szigorú költészet volt, amelyben megvannak a törvények metafizikájának nyers kezdetei; hogyan ered a görögöknél a törvényekből a filozófia	573
Az emberi dolgok visszatéréséről a nemzetek újjászületésekor
Bevezetés	585
A későbbi barbárság története, megvilágítva mint az első barbárság történetének felújúlása	585
A népek újjászületése a hűbériség örök természete szerint s ebből következően a régi római jog újjászületése a hűbéri jogban	589
A népek régi és modern világának leírása ama terv szerint, amely a tudomány elveiből adódik	603
A mű befejezése
Az isteni gondviselés által elrendezett, örök természetes államról, amely minden tekintetben a legjobb	609
Utószó	319
Mutatók
Névmutató	625
Fogalom- és tárgymutató	638
Irodalomjegyzék	712