Az uj szinpad

Előszó

A színpad legújabb, mostanában bontakozó fejlődése rendkívül gazdag problémákban. Valószínűen azért, mert nagyon is komplex természetű, mert problémáinak keletkezése és megoldása a művészet minden területét érinti. A megelőző színpadi fejlődések, a históriai naturalizmus (meiningenizmus) vagy a társadalmi színpadnaturalizmus is szervesen kapcsolódott más művészetnek, főként az irodalomnak, a fejlődéséhez. De a ma színpadán a festészet, az irodalom, a zene, a színjátszás és egy mindannyiok összeségéből sarjadt új művészet: a színpadművész (a rendező) művészete vívják izgalmas harcukat.
E helyen csak néhány problémáról lesz szó, amint a színpad gyakorlati embere vagy esztétikusa előtt felmerülnek. Nem is lett megoldásuk a fontos. Megtalálásuk és letűzésük magában is perspektívát ígér. Azonfelül: nem szabad elfelejteni, hogy itt színpadról, tehát egy érzékelhetően anyagi és fölöttébb sokrétű művészi matériáról van szó. Minden igazi megoldás csak ebben a matériában, magán a színpadon történhetik. Semmisem papíroson. A leggyökeresebb problémák a rendező elé merednek egész domborúsággal. (Persze, csak néhány rendező elé; legtöbbjük, a sablonok útján, sosem találkozik velük.) A színpad heves, folyton meg-megújuló élete nem kérhet tanácsot semmiféle elmélettől. A színpadi naturalizmusnak azért volt oly kevés köze a színpadhoz, mert csak írók s nem egyúttal színpadi emberek irányították. Vissza