Előszó | 3 |
A nevelés fogalma. Írta: Faragó László | 5 |
A nevelés meghatározása | 5 |
Mi a meghatározás (definíció)? | 5 |
A nevelés nem csupán kiskorúakra irányul | 6 |
A nevelés nem merül ki a tervszerű hatásokban | 7 |
A nevelés nem határozható meg pusztán a felnőtt szempontjából | 10 |
Hogyan határozzuk meg hát a nevelést? A meghatározás nehézsége | 12 |
A nevelés alapvető jegyei. A nevelés mint a társadalom funkciója | 14 |
Az iskolai nevelő munka | 17 |
Az iskolai nevelő munka elhatárolása egyéb nevelői tevékenységektől | 21 |
Irodalom | 22 |
Kérdések | 24 |
A pedagógia. Írta: Kiss Árpád | 25 |
Nevelés tudomány nélkül | 25 |
A neveléstudomány | 30 |
A tapasztalás a pedagógiában | 34 |
Pedagógia és filozófia | 36 |
Pedagógia és biológia | 38 |
Pedagógia és pszichológia | 39 |
Pedagógia és szociológia | 42 |
Irodalom | 43 |
Kérdések | 43 |
A lélektani irányú pedagógia kialakulása. Írta: Faragó László | 47 |
Az alanyi és a tárgyi szempont a pedagógiában | 47 |
A gyermek felfedezése | 47 |
Az egyoldalúan tárgyszempontú pedagógia | 48 |
Az egyoldalúan tárgyszempontú (idealista) pedagógiának egy tipikus képviselője: Natorp Pál | 49 |
A tárgyszempontú pedagógia nevelői gyakorlata | 50 |
A gyermek helyzete a múlt társadalmában | 51 |
Rousseau | 53 |
A nagy felfedezés | 53 |
A funkcionális autonómia elve | 54 |
Mi az, amit még nem tudott Rousseau? | 55 |
Mi az, amit Rousseau nem tudott? | 57 |
Pestalozzi | 58 |
A szeretet géniusza | 59 |
A szociális misszió | 59 |
A nép felemelése | 60 |
Pestalozzi nem szociális forradalmár | 60 |
A pedagógiai újító | 61 |
Pestalozzi fogyatkozásai | 62 |
Mit mutat tehát nekünk Rousseau és Pestalozzi példája? | 63 |
Herbart | 63 |
A neveléstudomány megalapozása | 63 |
A herbarti lélektan | 64 |
A formális fokozatok elmélete | 65 |
A gyermek passzivitása | 65 |
Herbart hatása | 66 |
Fröbel | 66 |
Fröber felfedezése | 66 |
A játék nevelő jelentősége | 67 |
Fröbel "adománya" | 68 |
A misztika köde | 68 |
A tandalok | 69 |
Ellen Key | 70 |
A gyermek százada | 71 |
A biológiai értéktábla | 71 |
A gyermek szentsége | 71 |
A megújhodott társadalom | 72 |
A nevelés méltósága | 73 |
Montessori | 73 |
A modern nevelői szemlélet és a szabadsággondolat | 73 |
Montessori pedagógiai gondolatai | 74 |
Hogyan neveljük a kisgyermeket? | 75 |
A gyermek környezete és játékai | 76 |
A Montessori-módszer fogyatkozásai | 76 |
A funkcionális szemlélet | 78 |
A modern pedagógia új lélektani megalapozást kíván | 78 |
A régi és az új lélektan | 78 |
A cselekvés értelme | 79 |
A szükséglet-érdek törvénye | 80 |
A fejlődés funkcionális értelme | 81 |
A funkcionális szemlélet kialakítói | 82 |
Irodalom | 84 |
Kérdések | 85 |
A társadalmi szemléletű pedagógia. Írta: Kiss Árpád | 87 |
A gyermek felfedezése előtti pedagógia | 87 |
A görög nevelés és pedagógia | 88 |
A spártai nevelés | 88 |
Az athéni nevelés | 88 |
Platon pedagógiájából | 90 |
Rómaiak, kereszténység, felvilágosodás | 93 |
A XIX. század. Marx Károly | 95 |
Irodalom | 98 |
Kérdések | 98 |
A lélektani és a társadalmi szempont együttes érvényesülése. Írta: Kiss Árpád | 100 |
A funkcionális lélektan | 100 |
Funkcionális lélektan - funkcionális nevelés | 101 |
A lélektani és társadalmi irányú nevelés kapcsolata | 106 |
Individualizáló nevelési módszerek | 115 |
Decroly | 116 |
A projekt-módszer | 121 |
A Dalton-terv | 123 |
A Winnetka-terv | 126 |
Petersen jénai terve | 128 |
Cousinet módszere | 132 |
Példák egyes tárgyak csoportos tanítására | 133 |
Freinet rendszere | 135 |
A szocializmus nevelési törekvései | 136 |
Részletek a Szovjetunió irányító pedagógusainak írásaiból | 139 |
Kalinin, M. I. | 139 |
Makarenko, A. Sz. | 142 |
Medynszkij, Jevgenij | 152 |
Irodalom | 153 |
Kérdések | 155 |
Az emberré nevelés mai jelentése. Írta: Kiss Árpád | 194 |
Néhány szempont a nevelés mai jelentésének megállapításához. Nevelési cél és nevelési célok | 157 |
Kit nevelünk? | 158 |
Ki nevel? | 158 |
Mivé nevelünk? | 159 |
A testi nevelés | 161 |
Az értelmi nevelés | 162 |
A formális képzés | 165 |
Módszer, koncentráció | 167 |
Az erkölcsi nevelés | 169 |
Alapvető nehézségek | 169 |
A vallás-erkölcsi nevelés | 172 |
A laikus erkölcs. Az erkölcstan, mint tantárgy | 173 |
Az erkölcs a többi tantárgyban | 175 |
A személyiség nevelése | 178 |
Az esztétikai nevelés | 180 |
A politikai nevelés | 182 |
Szakirányú nevelés | 184 |
Nőnevelés | 188 |
Az önkormányzat | 192 |
Irodalom | 193 |
Kérdések | 193 |
A nevelő. Írta: Faragó László | 195 |
A nevelői személyiség vizsgálatának módszerei | 195 |
A nevelői erények | 197 |
A jó nevelő hivatáslélektani rajza | 197 |
A "sikeres tanítók" nevelői erényei | 206 |
S milyen erényeket követel a nevelőtől a növendék? | 208 |
Nevelőtípusok | 208 |
Tárgyias típusok | 209 |
Alanyi típusok | 211 |
Irodalom | 214 |
Kérdések | 215 |
Társadalmi átalakulásunk és a nevelőmunka. Írta: Faragó László | 217 |
Társadalom és nevelés | 217 |
Néhány nevelésszociológiai törvény | 217 |
A nevelés feladata a társadalmi átalakulás korában | 223 |
Irodalom | 228 |
Kérdések | 229 |
A magyar demokrácia iskolarendszere. Írta: Faragó László | 230 |
Az úri Magyarország iskolarendszere (Történeti visszatekintés) | 230 |
A népiskola | 230 |
A középiskola | 235 |
A demokrácia iskolareformjának jelentősége | 240 |
A magyar demokrácia iskolarendszere | 243 |
Az általános iskola | 243 |
A középiskola | 245 |
A közoktatásügyi igazgatás | 249 |
A népművelés új formája | 251 |
A dolgozók iskolái | 251 |
A tanítóság felszabadítása | 252 |
Egyház és állam viszonya. Az iskolák államosítása | 253 |
A szakszervezeti mozgalom | 257 |
A tanulóifjúság és a szülők új szervezetei | 258 |
Külföldi demokratikus iskolareformok és iskolarendszerek | 260 |
A Szovjetunió példája | 260 |
A népi demokráciák iskolareformjai | 262 |
Az 1944. évi angol iskolareform | 263 |