Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás

Fülszöveg

Pálvölgyi Tamás
Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás
Bizonyított tény, hogy egyes gázok (elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogénoxid) légköri feldúsulása üvegházhatáshoz vezet. Széndioxidból közel 30 százalékkal több van a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Mivel e civilizációs melléktermékekként képződő szennyezőanyagok kibocsátása drasztikusan emelkedik, valószínű, hogy felmelegedésben, tengerszintemelkedésben, áradások és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásában testet öltő éghajlatváltozás elé nézünk.
E Földünk egészére kiterjedő jelenség nem kerüli el majd Magyarországot sem. A kedvezőtlen következmények elhárítására csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításával van mód. Nemzetközi összefogással, a nemzetgazdaságok és a világgazdaság környezeti szempontú modernizációjával a súlyos emberi és anyagi áldozatokkal járó következmények még megelőzhetők. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a... Tovább

Fülszöveg

Pálvölgyi Tamás
Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás
Bizonyított tény, hogy egyes gázok (elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogénoxid) légköri feldúsulása üvegházhatáshoz vezet. Széndioxidból közel 30 százalékkal több van a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Mivel e civilizációs melléktermékekként képződő szennyezőanyagok kibocsátása drasztikusan emelkedik, valószínű, hogy felmelegedésben, tengerszintemelkedésben, áradások és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásában testet öltő éghajlatváltozás elé nézünk.
E Földünk egészére kiterjedő jelenség nem kerüli el majd Magyarországot sem. A kedvezőtlen következmények elhárítására csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításával van mód. Nemzetközi összefogással, a nemzetgazdaságok és a világgazdaság környezeti szempontú modernizációjával a súlyos emberi és anyagi áldozatokkal járó következmények még megelőzhetők. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a világ népességének kétharmada, Európa lakosságának háromnegyede még saját élete során részese lesz az éghajlatváltozás káros következményeinek.
Dr. Pálvölgyi Tamás (1962-) meteorológus, a földrajztudományok kandidátusa. A '90-es évektől a Környezetvédelmi Minisztériumban dolgozik szakértőként, majd a Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály vezetője. Több - az éghajlatváltozás megelőzésével foglalkozó -ENSZ és OECD szakmai bizottság tagja. Szakmai és ismeretterjesztő publikációinak száma meghaladja a százat.
Jelenleg egyetemi oktatóként tevékenykedik és az energetikai és környezetvédelmi kutatásfejlesztés területén lát el az Európai Unió és a megfelelő hazai kormányszervek között szakmai képviseleti és kapcsolattartási feladatokat. Vissza