kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | "Globus" Könyvnyomda, Lapkiadó és Irodalmi Részvénytársaság |
---|---|
Kiadás helye: | Kosice |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 138 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Fordító előszava a magyar kiadáshoz | |
Szerző előszava az angol és francia kiadáshoz | |
Szerző előszava a cseh kiadáshoz | |
A Masaryk művek magyar kiadásának keletkezése | |
A háború történeti jelentősége | |
A világháború | 1 |
"Consensus gentium" a németek ellen. Az emberiség szorosabb szervezetben egyesül | |
A világuralom pángermán terve: Berlin-Bagdad | 2 |
A háború várható volt | |
A pángermánizmus a német nép politikai fejlődésének bölcselete | |
A pángermánizmus elmélete megfelel a németek politikai fejlődésénak, "Középeurópa", illetve "Berlin-Bagdad" ("Berlin-Kairo") | |
Honnan fenyegeti nagyobb veszély Németországot: Anglia vagy Oroszország felől? | |
A háború eddigi lefolyása megfelel a pángermán terveknek. A katonai és politikai helyzet | |
A pángermánizmus legfőbb érvei: "Németországnak szüksége van megbízható határokra, földre és kenyérre. A németek katonai erényei és kulturája jogot ad nekik arra, hogy Európa és az emberiség vezetői legyenek. A pángermán imperializmus csak folytatása a rómaiaknak." | |
A pángermán materializmus és miszticizmus | |
A pángermánok gyűlölete a szláv és más népek ellen | |
A Szövetségek terve: Európa és az emberiség demokratikus megszervezése. Demokrácia a teokrácia ellen | 13 |
A Szövetségesek Wilson elnökhöz intézett jegyzékükben foglalták össze háborus céljaikat | |
Wilson tizennégy pontja | |
A Szövetségesek és a Központi Hatalmak viszálya nem más, mint a demokrácia harca a teokratikus monarchizmus ellen | |
A porosz-osztrák és az amerikai eszmény | |
A német "Drang nach Osten", Poroszország és Ausztria. A pángermánizmus és a keleti kérdés. A pángermánizmus világpolgári szempontból tekintve | 20 |
A németek ősidők óta szorítják a szlávokat keletre. A Poroszország és Ausztria közötti különbség és megegyezés, közös mindegyiküknél a császárságnak a Kelet meghódítására irányuló eszméje | |
A háború mint kísérlet az ősrégi keleti kérdés megoldására | |
A német "Középeurópa" és "Berlin-Bagdad" tervet túlszárnyalta a világmozgató kérdés: Hogyan lehet nemcsak az Ó-, hanem az Új-Világot is megszerezni | |
A pángermanizmus és az amerikanizmus | |
A német "Drang nach Osten" és a kis nemzetek zónája | 23 |
A kis államok zónája a németek és az oroszok között | |
A Kelet és a Nyugat közötti politikai és etnografiai különbség | |
A pángermánok ezt a különbséget saját céljaikra használták ki | |
A nemzetiségi elv | |
A nemzeti érzés és a nemzeti eszme | 27 |
A nemzetiség mint politikai, államalkotó és szociális erő a 18-ik század óta. A nemzetiségi elv egészen modern dolog | |
Nemzetiség és nyelv. A nemzetiség szerepe az irodalomban, tudományban és bölcsészetben, a müvészetben, az erkölcsben és jogban, az államban és a politikában | |
A nemzetiségi elv, a modern hazaszeretet | |
Az emberiség fejlődése: fajok, nemzetek, törzsek stb. Egy Ádám, vagy többen? | |
A faji kérdés. A fajok keveredése és a nemzeti jelleg változása. A nemzetek eredetiségének kérdése | |
Nemzetiség és állam. Európában sokkal több a nemzet mint az állam | |
Kevert nemzetiségű államok | |
Az államok hódítások folytán keletkeztek | |
Nemzet és állam: Goethe és Bismarck | |
A nemzet demokratikus, az állam arisztokratikus | |
Az állam a toleranciából keletkezett és eredetileg dinasztikus. A modern demokratikus állam fejlődése | |
A nemzetiségi elv demokratikus erő | |
Különbség a Szövetségek és a Központi Hatalmak államai között | |
A népek önrendelkezési joga | 35 |
A nacionalizmus és a nemzetiségi jog | |
A nemzetek önrendelkező joga a humanitás elvének erkölcsi tartalmából következik | |
Az emberi egyéniség értékének elismeréséből folyik a nemzetek és általában a társadalmi területek elismerése | |
A nyelvek törvényes és kulturális egyenjogusága | |
A dinasztikus állam középkori értékelése. Demokrácia a teokrácia ellen | |
A Szövetségesek Wilson elnöknek adott válaszukban az egyes államok ugynevezett "belső" ügyeit és nemzetiségi kérdéseit nemzetközi problémákká teszik | |
A pángermánok a nagy, de nemzetietlen államokért | |
Vilmos császár inkább Jachvet követi, mint Jézust | |
A demokratikus állam nem isteni és vallási, hanem etikai és emberi alapokon nyugszik és mégis "sub specie aeternitatis" politikát űz | |
A kis nemzetek és államok problémája; a kis nemzetek föderációja | 40 |
A nagyság relatív fogalom. A történelem mutatja, hogy a nagy államok mellett kicsinyek is keletkeztek | |
A történelem tanulságai nem igazolják a német imperializmust | |
A kis államok intenzívebb kulturtevékenységet fejtenek ki: autonomia a centralizációval szemben | |
Ausztria példája állítólag azt mutatja, hogy a kis nemzeteknek nagyobb állammá kellene egyesülniök | |
A föderáció igazi lényege és előfeltétele. a szabadság | |
A föderáció az asszociáció elvének, a kis népek és "kis emberek" problémájának a megvalósítása | |
Nemzetiség és nemzetköziség | 46 |
A nemzetiségi elv nem mond ellen a nemzetköziség fejlődésének | |
A modern nemzetköziség | |
Politikai önállóság és nemzetiségi önkormányzat | 48 |
A politikai függetlenség jelentősége és értéke | |
Az elnemzetietlenítés kulturális veszteséget jelent | |
A nemzetiség (helyi-személyi) önkormányzata nem minden esetben elégít ki | |
Európa radikális rekonstrukciója nemzeti alapon? Nemzetiségi kisebbségek | 50 |
A vegyes államok problémája: nemzetiségi kisebbségek | |
A nemzetiségi kisebbségek áttelepítésének terve | |
Demokratikus irányelv a nemzetiségi kisebbségek arányszámának megállapítására | |
A nemzetiségi statisztika hiányai | |
Minden egyes nemzeti kérdés külön probléma | 52 |
Az egyes nemzeti kérdések sokfélesége és gazdag tartalma | |
Marxizmus és nemzetiség | 53 |
Marx nem értette meg a nemzeti problémát; nemzetiség és szocializmus nem zárják ki egymást | |
A marxisták helytelen magyarázatát adják a háborunak: kérdés, vajjon az kapitalista, imperialista vagy gyarmati háboru-e | |
A marxista kisebbség | |
A keleteurópai kérdés | |
A szövetségesek programja lényegében Kelet-Európa ujjászervezésének programja | 59 |
A nemzeti kérdések csak a Keleten akut természetüek | |
A nemzetiségi kérdések Ausztriában, Poroszországban, Oroszországban és a Balkánon (Törökországban): civilizált és azelőtt független népek, most szolgaságban élnek | |
Ausztria felosztása a háború főcélja. "Az osztrák állam eszméje" | 62 |
Ausztria mesterséges: dinasztikus, imperialista és militarista állam | |
"Az osztrák állam eszméje": a modern állam és a nemzetiség eszméjének negációja | |
Ausztria állítólag életképes | |
Kisebb Ausztria? | |
Ausztria legyen Németország ellensulyozója? Az osztrák katolicizmus. Ausztria és Németország benső egyezése | |
Vajjon a csehek Ausztria segítségével szerezték-e kulturájukat? | |
Mi történjék Ausztria német tartományaival? | |
A magyarok teljesen magukévá tették az osztrák politikát | |
Porosz-Németország: a külső rend és a militarista materializmus kulturája | 70 |
Poroszország és a keleti kérdés: a porosz aggreszivitás tárgya | |
A porosz kérdés: a poroszság lényege | |
Németország és Poroszország: Goethe vagy Bismark? | |
A porosz államkultusz. A porosz monarchizmus, bismarckizmus, maechiavellizmus | |
A német bölcsészet, tudomány és a német kultura általában, annak skolasztikus jellege | |
A modern német teológia; a német-porosz jezsuitizmus | |
A német rendszeretet | |
Kelet-Európa és Oroszország ujjászervezése | 78 |
A cári Oroszország politikailag és kulturilag még az extenzivitás (külterjesség) stádiumában volt. Bukásának okai | |
A nemzeti problémák Oroszországban: különbségük a nyugati nemzetiségi viszonyoktól | |
A lengyelek, finnek és a balti tartományok | |
A kis-orosz (ukrán) probléma | |
A pángermán törekvés Ázsiába a meggyengült Oroszországon át. Berlintől Bagdadba nemcsak Konstantinápolyon, hanem Odesszán át is vezet az út | |
Európának és az emberiségnek szüksége van egy erős Oroszországra | |
A Szövetségeseket ne kritizáljuk? | 84 |
Egy kulturszintézis szükségessége, az egyik nemzet és kultura ne legyen tulsulyban a másik felett. Az uj idő kezdete | |
A különböző nemzeti kulturák és az emberiség mértéke (pro domo) | |
A csehszlovák állam jelentősége Európa felszabadításában | 87 |
Csehország és a csehszlovák nép történeti és földrajzi helyzete: Csehország és Szlovákia főakadályai a Berlin-bagdadi tervnek | |
Csehország a 7-ik század óta független; a perszonál unió Ausztriával és Magyarországgal 1526-ban | |
A habsburgok igéretük ellenére központosítottak és németesítettek | |
A csehek és magyarok ellenállása | |
A csehszlovák nép ujjászületése | |
Az 1848-i forradalom | |
Ausztria békét köt a magyarokkal | |
Az 1867-i dualizmus | |
A csehek folytatják a küzdelmet függetlenségükért Ausztria-Magyarország ellen | |
A csehek és szlovákok az 1914-i háboruban a Szövetségesek oldalára állnak Ausztria-Magyarország és Németország ellen | |
A külföldi cseh nemzeti tanács detronizálja a Habsburgokat | |
A Szövetségesek elismerik a csehszlovák hadseregeket, elismerik a Nemzeti Tanácsot, ugyszintén a csehek és szlovákok jogát önálló állami életre | |
Nemzeti autonomia és föderalizáció nem elégíti ki a cseheket: nekik történeti joguk van az önálló államhoz | |
A szlovákoknak joguk van a csehekkel egyesülni | |
A szlovák nyelv és a magyarosítás | |
A csehszlovák nép kulturális jelentősége | |
A cseh reformáció egy új, antiteokratikus korszakot vezet be Európába | |
A cseh nemzeti kultura elnyomatása a Habsburgoktól | |
Cseh és szlovák ujjászületés a 18-ik század végén | |
A csehszlovák államnak elég területe, lakosa, nyersanyaga és pénze van ahhoz, hogy megéljen | |
A német, lengyel és magyar kisebbség kérdése. Van-e rá lehetőség, hogy a csehszlovák államot Jugoszláviával egyesítsük? | |
A magyarországi kisoroszok (rutének) a csehszlovák állammal akarnak egyesülni | |
A csehszlovák országrészek gazdasági helyzete és pénzügyei | |
A csehszlovák állam - köztársaság | |
A csehszlovák állam, Lengyelország és Jugoszlávia | 107 |
A csehszlovák és lengyel kérdés szoros kölcsönössége | |
A jugoszláv kérdés viszonya a csehszlovák és lengyel kérdéshez | |
Szláv védőgát a pángermanizmus ellen? | 111 |
A felszabadított államok nem lesznek ütköző államok | |
Nemcsak egy szláv, hanem egy latin (román, olasz) védőgát is kell! | |
Pángermanizmus és pánszlávizmus. Germanizmus és romanizmus | 112 |
A háboru nemcsak a germán és szláv világ konfliktusa | |
A pánszlávizmus, germanizmus és romanizmus | |
Harc a végcélig | |
A háboru problémája: végsőkig folytatandó harc a tartós béke érdekében | 115 |
A demokrácia nem zárja ki a védelmet | |
Az offenzív és defenzív háboru közötti különbség | |
Tolsztoj pacifizmusa nem helyes | |
A demokrácia nem jelent energiátlanságot | |
A háború problémája | |
A militarizmus | |
A porosz militarizmust a háboru megbuktatta | |
A milicia rendszer | |
Ki felelős a háboruért? | 118 |
Az erkölcsi ítélet és a háború történeti magyarázata | |
Ausztria-Magyarország és Németország a felelősek | |
Ausztria-Magyarország bünössége | |
Az uj Európa | |
A demokratikus béke és föltételei (Összefoglalás) | 125 |
Az igazi demokrácia lényege és a demokratikus béke általános föltételei | |
Egyes programpontok a békekonferencia számára | |
Demokrácia "sub specíe aeternitatis" | |
Cézár vagy Jézus? |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.