1.062.486
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az új államok és a nemzetközi jog
Budapest
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 262 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A szerző a legújabbkori történelem egyik legdöntőbb jelenségét, a gyarmatrendszer felbomlásának folyamatát elemzi a nemzetközi jog nézőpontjából. Nemcsak a gyarmati és a félgyarmati területek függetlenné válásának fázisait mutatja be, de felvázolja a függetlenség kivívása után felmerülő nemzetközi problémákat is, elemzi a neokolonializmus jelenségét. A könyv három fejezetre tagozódik. Az önrendelkezési jog történeti fejlődésének és az önrendelkezési jog nemzetközi jogi tartalmának vizsgálata után (I. fejezet) a szerző arra keres választ, hogy mennyiben terjednek ki az új államokra a nemzetközi jog korábbi szabályai; hogyan alakulnak két- és többoldalú kapcsolataik a többi állammal; milyen helyet töltenek be a nemzetközi szervezetekben (II. fejezet). A szerző végül az új államok nemzetközi szerződéses gyakorlatát elemzi: meghatározza a nemzetközi szerződésekben való utódlással kapcsolatban számításba jövő nemzetközi szerződések körét és a vonatkozó államközi gyakorlat áttekintése... TovábbFülszöveg
A szerző a legújabbkori történelem egyik legdöntőbb jelenségét, a gyarmatrendszer felbomlásának folyamatát elemzi a nemzetközi jog nézőpontjából. Nemcsak a gyarmati és a félgyarmati területek függetlenné válásának fázisait mutatja be, de felvázolja a függetlenség kivívása után felmerülő nemzetközi problémákat is, elemzi a neokolonializmus jelenségét. A könyv három fejezetre tagozódik. Az önrendelkezési jog történeti fejlődésének és az önrendelkezési jog nemzetközi jogi tartalmának vizsgálata után (I. fejezet) a szerző arra keres választ, hogy mennyiben terjednek ki az új államokra a nemzetközi jog korábbi szabályai; hogyan alakulnak két- és többoldalú kapcsolataik a többi állammal; milyen helyet töltenek be a nemzetközi szervezetekben (II. fejezet). A szerző végül az új államok nemzetközi szerződéses gyakorlatát elemzi: meghatározza a nemzetközi szerződésekben való utódlással kapcsolatban számításba jövő nemzetközi szerződések körét és a vonatkozó államközi gyakorlat áttekintése után jut meghatározott konklúziókra. Az új államoknak a függetlenség után kötött nemzetközi szerződéseit boncolgatva az egyenlőtlen szerződések problémájával foglalkozik (III. fejezet). Megállapításainak alátámasztására a szerző idézi és elemzi az új államok hivatalos állásfoglalásait, a nemzetközi szervezetek gyakorlatát, a nemzetközi jogi irodalmat. A mű nemcsak jogászok, de külpolitikai kérdésekkel és a legújabbkori történelemmel foglalkozó szakemberek érdeklődésére is számíthat. VisszaTartalom
Bevezetés 9ELSŐ FEJEZET
AZ ÖNRENDELKEZÉSI
JOG 17
Az önrendelkezési jog történeti fejlődésének
alapvető vonásai 19
Az ENSZ Alapokmánya és az önrendelkezési jog 25
Az önrendelkezési jogra vonatkozó részletszabályok
kialakulása 37
Az önrendelkezési jog nemzetközi jogi tartalma 62
A) Az önrendelkezési jog tárgya 62
B) Az önrendelkezési jog alanyai 80
C) Az önrendelkezési jogból fakadó
kötelezettségek 90
Második fejezet
AZ ÚJ ÁLLAMOK VISZONYA A NEMZETKÖZI JOGHOZ 109
1. A kérdés jelentősége a mai nemzetközi jogban 111
2. A számításba jövő nemzetközi jogszabály köre 128
j. A szokásjogi szabályok keletkezésének
folyamata 131
4. Az új államok viszonya a generális nemzetközi
joghoz (A jus cogcns problematikája) 139
5. Az új államok kétoldalú kapcsolataiban érvényesülő
nemzetközi jogi szabályok 153
6. Az új államok és a nemzetközi szervezetek 157
harmadik fejezet
AZ ÚJ ÁLLAMOK ÉS A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK 165
1. Az új államok utódlása és a nemzetközi
szerződések 168
A) Az államok közötti utódlás fogalma, tárgya,
a problémakör körülhatárolása 169
B) A nemzetközi szerződésekben való utódlással
kapcsolatban számításba jövő nemzetköri
szerződések köre (A gyarmati klauzula
alkalmazásának problémája 179
C) A nemzetközi szerződésekben való utódlással
kapcsolatos jelenlegi államközi gyakorlat 196
a) A jogutódlási megállapodások 196
b) A jogutódlási megállapodások nélküli
államközi gyakorlat 207
D) A nemzetközi szerződések megkülönböztetése
az utódlás szempontjából 225
a) Perszonális és reálszerződések 226
b) A nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos
szerződések 232
E) A nemzetközi szerződésekkel való utódlással
kapcsolatos egyes részletkérdések 239
a) A szerződések hatályával kapcsolatos
nyilatkozatok 240
b) Új államok részvételének befolyása többoldalú
nemzetközi szerződések hatálybalépésére 241
c) Az új államok és a nemzetközi szerződésekhez
fűzött fenntartások 245
2. Az új államok és az egyenlőtlen szerződések
problémája 249
Név- és tárgymutató 257
Témakörök
Bokorné Szegő Hanna
Bokorné Szegő Hanna műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bokorné Szegő Hanna könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal