1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei
Budapest
| Kiadó: | HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 379 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | 978-963-258-133-0 |
| Megjegyzés: | Színes képekkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
„Ez a könyv jellemző dokumentuma annak az erőfeszítésnek, amellyel a jogtudomány művelői a 2010-ben és 2011-ben lezajlott alkotmányozási folyamatot kísérték. [...] [Az alkotmányozás során] a tudomány az alkotmányozás általános feltételeivel és kívánalmaival foglalkozott; megpróbálta őket az adott helyzetre alkalmazni, különös tekintettel a politikusok nyilatkozataira, a nyilvánosságban keringő elképzelésekre és a kiszivárgott hírekre. Ne becsüljük le ezt! Az alkotmányosság kultúrája szólalt meg az elvi alapok felsorakoztatásában, a technikai figyelmeztetésekben, a folyamatosság és továbbépítkezés melletti kiállásban; a tabu-listákban éppúgy, mint az időszerű lehetőségek és követelmények felmutatásában. Megmutatkozott a húszévnyi jogállami fejlődés eredménye: a közéletben szinte már elfeledett egyetértéssel jelentek meg az alkotmányosságnak a jogászi közgondolkodásban immár természetessé vált igényei. Az az alkotmányos kultúra szólalt meg tehát kellő általánosságban, amely az új... TovábbFülszöveg
„Ez a könyv jellemző dokumentuma annak az erőfeszítésnek, amellyel a jogtudomány művelői a 2010-ben és 2011-ben lezajlott alkotmányozási folyamatot kísérték. [...] [Az alkotmányozás során] a tudomány az alkotmányozás általános feltételeivel és kívánalmaival foglalkozott; megpróbálta őket az adott helyzetre alkalmazni, különös tekintettel a politikusok nyilatkozataira, a nyilvánosságban keringő elképzelésekre és a kiszivárgott hírekre. Ne becsüljük le ezt! Az alkotmányosság kultúrája szólalt meg az elvi alapok felsorakoztatásában, a technikai figyelmeztetésekben, a folyamatosság és továbbépítkezés melletti kiállásban; a tabu-listákban éppúgy, mint az időszerű lehetőségek és követelmények felmutatásában. Megmutatkozott a húszévnyi jogállami fejlődés eredménye: a közéletben szinte már elfeledett egyetértéssel jelentek meg az alkotmányosságnak a jogászi közgondolkodásban immár természetessé vált igényei. Az az alkotmányos kultúra szólalt meg tehát kellő általánosságban, amely az új alkotmány érvényesülésének is közege és éltetője lesz, s amely döntően formálni fogja az új norma értelmezését. Az alaptörvény jövője szempontjából ugyanis nem a hangos politikai csörték fognak számítani, sem Európában, sem itthon, hanem az európai alkotmányos hagyomány részét képező szakmai kultúránk és az új szöveg egymásra hatása." VisszaTartalom
Előszó 9Előszó. Az alkotmányos kultúra szerepe (Sólyom László) 11
Az alkotmányozás előkérdései 15
Miért nincs szükségünk második kamarára? 23
1. Arisztokrata felsőházak 25
2. Szövetségi kamarák 26
3. Korporatív kamarák 26
4. Civilszervezetek a második kamarában 34
5. Önkormányzati második kamarák 35
6. Közvetlenül választott második kamarák 37
7. „Érdem alapján" összeálló második kamarák 40
8. Konkrét szervezeti megoldáshoz nem köthető általános megfontolások 41
9. Összegzés 45
Mire jó egy alkotmány?
Avagy az újonnan elkészülő alkotmány legitimitásának kérdése 46
1. Az alapgondolat: jogi önkorlátozás, avagy tabulista 46
2. A hatalom demokratikus konstituálása 51
3. Közösség-összetartó szimbólum 52
4. A hatályos alkotmány legitimitása: tartalom és szimbólum 55
5. Egy kevéssé lényeges momentum: az elfogadási eljárás 57
Kritikai megjegyzések az alkotmány szabályozási koncepciójának első tervezetéről 62
A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából 70
1. Egy magántervezet indokai 70
2. Jogtechnikai értelemben véve konszolidációs alkotmánytervezet. 71
3. Amire nem vállalkozhat egy alkotmánytervezet sem: konkrét kormányzati intézkedések 75
4. A kétharmados törvények számának csökkentése 75
5. Terjedelem és stílus 77
6. Szimbolika 80
7. Változási és megfelelési táblázatok 80
8. Szövegtervezet magyarázattal 89
Fogódzók az új Alaptörvény értelmezéséhez 164
1. Egy alkotmány tartóssága 164
2. A jelen írás célja, avagy az alkotmányjogász feladata egy vitatható normaszöveg kapcsán 166
3. Értékelés 171
4. Kétharmados/sarkalatos törvények száma 172
5. Általános formai kérdések 176
6. Köszönetnyilvánítás 177
7. A normaszöveg magyarázata 178
Függelék 305
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 307
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban 340
Magyarország alkotmányának szabályozási elvei 341
Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság):
Állásfoglalás a magyarországi alkotmányozási folyamat során
felmerült három jogi kérdésről 358
Alkotmánybírósági indítvány a pártfinanszírozással kapcsolatban 376
Jakab András
Jakab András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jakab András könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal