1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ügyvédek nagy kézikönyve

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ügyvédi hivatás törvényi meghatározásából kitűnik, hogy az ügyvédi foglalkozás elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódó tevékenység. Az igazságszolgáltatásban... Tovább

Előszó

Az ügyvédi hivatás törvényi meghatározásából kitűnik, hogy az ügyvédi foglalkozás elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódó tevékenység. Az igazságszolgáltatásban védőként vagy jogi képviselőként való közreműködése alkotmányos követelmény. Az ügyvéd (a jogi képviselő) eljárásjogi státusát és helyzetét törvény szabályozza, eljárásbeli jogait és kötelességeit ugyancsak törvény írja elő. Az ügyvéd tevékenységét és feladatait tehát nem lehet önmagában megítélni és önmagában szabályozni, hanem csak annak az eljárásjogi rendszernek függvényében, amelyben tevékenysége, feladata magának a rendszernek része.
Az ügyvédi jogállás tartalmának meghatározásakor az ügyvédség alkotmányos helyzetének meghatározásából kell kiindulni.
Az első Magyar Ügyvédnap ünnepi ülésén tartott előadásában Trócsányi László alkotmánybíró ebben a körben két kérdést vetett fel: tekinthetjük-e az ügyvédséget az alkotmány által szabályozott intézménynek, és részesülhet-e az ügyvédi hivatás alkotmányos védelemben abban az esetben, ha a hivatás gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges alapvető jogok, értékek sérülnek? [Trócsányi László, Ügyvédek lapja 2009. évi 1. szám 1. old.]
Mindkét kérdésre feltétlenül igenlő választ kell adnunk.
A Magyar Alkotmány alkotmányos értékeket határozott meg akkor, amikor a 2. § (1) bekezdésében kinyilvánította, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Vissza

Tartalom

A szerzők által írt címek 9
Útmutató a könyv használatához 11
Rövidítések jegyzéke 13
I. rész Az ügyvédi működés keretei
1. cím Az ügyvédi jogállás 25
1. fejezet Az ügyvédség elsődleges feladata a jogbiztonság gyakorlati létezésének biztosítása 27
2. fejezet A kötelező kamarai tagság 30
3. fejezet A tagfelvételi eljárás 55
4. fejezet Az ügyvédi jogállásból származó jogok és kötelezettségek 75
5. fejezet Az ügyvédi jogállás szünetelése 82
6. fejezet Az ügyvédi jogállás megszűnése 86
2. cím Az ügyvédi működési formák 95
1. fejezet A nem irodai keretek között működő ügyvéd 96
2. fejezet Az ügyvédi iroda 96
3. fejezet Az ügyvédi társulás 120
3. cím Az ügyvéd, ügyvédi iroda mint munkaadó 123
1. fejezet Az alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt 123
2. fejezet A munkaviszonyból eredő munkáltatói kötelezettségek 131
3. fejezet A társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek 134
4. cím Az ügyvédek társadalombiztosítási, illetve adózói jogállása 141
1. fejezet A társas vállalkozás tagjaként társas vállalkozónak minősülő ügyvéd 141
2. fejezet Az egyéni vállalkozónak minősülő ügyvéd 143
3. fejezet Az ügyvéd foglalkoztatói minősége 148
4. fejezet Társadalombiztosítási célú nyilvántartások és adatszolgáltatások 169
5. fejezet Az egészségügyi hozzájárulás 174
6. fejezet Az egészségügyi hozzájárulás 178
7. fejezet A nyugdíjasok keresőtevékenysége és annak korlátozása 214
8. fejezet A társadalombiztosítás és a pénztárrendszer 220
9. fejezet Az ügyvéd mint adóalany 237
II. rész Az ügyvédi tevékenység
1. cím Az ügyvédi tevékenység és az ügyvédi tevékenységek mellett végezhető tevékenységek 251
1. fejezet A klasszikus ügyvédi tevékenységek 252
2. fejezet A külön feltételekhez kötött ügyvédi tevékenységek 253
3. fejezet Kiegészítő tevékenységek 258
4. fejezet Az ügyvédi működés egyes területeinek külön feltételei 268
2. cím Az ügyvéd és az ügyfél kapcsolatának formái 277
1. fejezet A megbízási jogviszony 277
2. fejezet Kirendelés és jogi segítségnyújtás 298
3. cím Gyakorlati kérdések az ügyvédi tevékenység egyes területeiről 309
1. fejezet Okiratszerkesztés 309
2. fejezet A büntető védői tevékenység 320
3. fejezet A polgári perbeli képviselet - pertaktika 334
4. fejezet Az elektronikus ügyintézés 351
III. rész Az ügyvédi működéshez kapcsolódó kérdések
1. cím Az ügyvédi titoktartás 411
1. fejezet Az ügyvédi titok 411
2. fejezet Az ügyvédi titokról rendelkezés 414
3. fejezet Kivételek a titoktartási kötelezettségek alól 417
4. fejezet Az ügyvéd tanúkénti kihallgatása 422
5. fejezet A titoktartási kötelezettség megszegésének következményei 423
2. cím Az ügyvédi reklám 427
1. fejezet Közösségi szabályozás 428
2. fejezet Nemzetközi szervezetek szabályozása 430
3. fejezet Néhány európai példa 431
4. fejezet A határon átnyúló ügyvédi reklám által felvetett kérdések 433
5. fejezet Versenyjogi harmonizáció 434
6. fejezet A módosított Etikai Szabályzat ügyvédi reklámra vonatkozó rendelkezései 436
3. cím Az ügyvédi felelősség 443
1. fejezet Az ügyvéd polgári jogi felelőssége 443
2. fejezet Az ügyvédi felelősségbiztosítás 469
3. fejezet Az ügyvéd fegyelmi felelőssége 484
4. cím Az ügyvédi működéshez kapcsolódó ügykezelési szabályok 545
1. fejezet Az azonosítás 545
2. fejezet Ügyfél- és ügynyilvántartás 560
3. fejezet Letét- és pénzkezelés 564
4. fejezet Iratkezelés 567
5. fejezet Az elektronikus irat őrzése 572
6. fejezet Az ügyviteli munka informatikai támogatása 577
5. cím Az ügyvédi munka minőségének záloga - a szakmai képzés 581
1. fejezet A jogászképzés - jogásztovábbképzés 582
2. fejezet Az ügyvédjelöltképzés 586
3. fejezet Az ügyvédi továbbképzés 601
IV. rész Az ügyvédek köztestülete
1. cím Az ügyvédi kamara köztestületi jellege 617
1. fejezet A kamara feladatai 619
2. fejezet A kamarai működés formái 635
3. fejezet Az ügyvédi kamara feletti törvényességi felügyelet 636
2. cím A kamarai szervezet 639
1. fejezet A területi kamara szervei 639
2. fejezet A Magyar Ügyvédi Kamara szervezete 642
3. fejezet A kamarai tisztségek 649
V. rész Az ügyvédi működés nemzetközi vonatkozásai
1. cím A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága 655
1. fejezet A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága a közösségi jogban 655
2. fejezet A diplomák és szakmai képesítések elismerésének problematikája 657
3. fejezet A szolgáltatásnyújtás szabadságának elve az ügyvédi hivatás gyakorlásának tükrében 658
4. fejezet A letelepedés szabadságának elve az ügyvédi hivatás gyakorlásának tükrében 660
5. fejezet Az európai közösségi jogász 667
6. fejezet Külföldi jogi tanácsadó 677
2. cím Nemzetközi ügyvédi szervezetek 683
1. fejezet Érdek-képviseleti szervezetek 683
2. fejezet Szakmai szervezetek 685
3. fejezet Szakterületekre specializálódott ügyvédi szervezetek 693
4. fejezet Ügyvédi irodák hálózatai (alliances, networks, best friends) 697
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem